Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)

1966-04-01 / 2. szám

2. ábra. Vízlépcső a Kerkán Csesztreg mellett egy főre jutó termelési érték is 26 400 forintról 63 900 forintra emel­kedett. A változás azonban nem­csak mennyiségi jellegű volt, ha­nem az elvégzett munka minőségi összetételében is beszédesen meg­mutatkozott. E fejlődés mértékét egy-két mennyiségi adat is meg­győző módon bizonyítja. A kézi és gépi földmunka 1957—1965-ben évenként nagyjában azonos szinten volt (390 000 köbméter), a gépi föld­munka mennyisége viszont ugyan­ezen időszakban 13 000 köbméterről 1 500 000 köbméterre emelkedett. A korábbi évek során az Igazgatóság nagyrészt földmunkát végzett. Ez idő szerint azonban tevékenységé­ben már a műtárgyépítés is döntő jellegűvé vált. Ezt bizonyítja egye­bek között, hogy a 7 százaléknyi anyaghányad 25 százalékra emel­kedett és 1966-ban már 4433 köb­méter előregyártott beton, 5100 helyszíni beton és 21 000 köbméter kőmunka szerepel az Igazgatóság tervében. A szakemberek létszámának kí­vánatos emelkedése végre lehetővé tette, hogy az Igazgatóság évenként 12—15 vasbeton hidat és különféle magasépítési műtárgyat is házi ki­vitelezésben építsen meg. Az Igaz­gatóság 1965-ben acélnyomócsöves öntözőtelep építését kezdte meg. A főnyomóvezeték hossza 2,5 kilomé­ter, a cső átmérője 500 milliméter. Az Igazgatóság szakemberei az utóbbi időben újfajta építésmódo­kat is alkalmaznak. Ilyen például laza talajon a sejtköves rézsűbur­kolat, a szivárgós rézsűbiztosítás, a gyeptéglás rézsűbiztosítás stb. Az eredmény már eddig is nagyon ked­vező és a megoldások a hagyomá­nyos építési módokhoz viszonyítva lényegesen olcsóbbak is. Az Igaz­gatóság a következő időszakban a kisműtárgy-építés és a rakodómun­ka nagyobb arányú gépesítését kí­vánja megvalósítani. A termelés volumenével egy idő­ben az Igazgatóság tervező tevé­kenysége is párhuzamosan fejlő­dött. A tervezési kapacitás növeke­désére jellemzó, hogy a tervezői díjbevétel 1960-ban 1 560 000, 1965- ben pedig 3 562 000 forint volt. Kü­lön fordulópontnak minősül az 1964—1965. év fejlődési eredménye. Korábban ugyanis főként vízren­dezési tervek készültek. Ez évben azonban már a törpevízmű, völgy­zárógát, — a nyomócsöves öntöző­telep — tervezése is megindult. E minőségi változást érthetően a ter­vezési osztály szakmai színvonalá­nak számottevő emelkedése tette lehetővé. AZ IGAZGATÓSÁG NAGYOBB MUNKAI öt évvel ezelőtt kezdődött meg a mintegy 6420 holdnyi tózeges te­rület intenzív mezőgazdasági hasz­nosítása végett a Keszthely—hévízi öblözet komplex rendezése. A ren­dezés során 75 millió forint értékű vízrendezési munkát kell az Igaz­gatóságnak elvégeznie. A múlt szá­zadban még víz alatt álló területet a Zala árvízének kártételeitől az úgynevezett déli vízzáró töltés védi. A külvizet övcsatorna vezeti el. Az ilymódon mentesített területen a mezőgazdasági termelést a szint szabályozása teszi lehetővé. A ká­ros vizek elvezetésének meggyorsí­tását, vagy indokolt esetben, a víz­pótlást másodpercenként 5 köbmé­ter teljesítményű reverzibilis szi­vattyúteleppel oldják meg. A mun­ka végleges befejezése 1967-re vár­ható. A részleges üzemelés viszont, előreláthatólag már ez évben meg­indul. A Zala szabályozását a torkolat­tól az állami kezelésben lévő sza­kasz végéig befejezték, kiépült a Kerka felső szakasza, befejeződött a Principális-csatorna fenntartási munkája, valamint számos kisebb vízfolyás teljes rendezése. A Zala alsó szakaszán 1965-ben mintegy 20 millió forint beruházás­sal az érdekelt termelőszövetkeze­tek kezdeményezésére — társulati 3. ábra. Belterületi mederrendezés a Kerkán, Csesztreg községben 46

Next

/
Thumbnails
Contents