Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1966-02-01 / 1. szám
és egy utána kapcsolt profil-alakító hengerből áll. Ez a géplánc nálunk is könnyen kialakítható. Elvégezhető azonban a gátkialakítás egyszerűen sáncoló ekével is. Mivel a géplánc költségei még nem ismeretesek, így a kalkulációt sáncoló ekére végeztük. Meggyőződésünk azonban, hogy az említett géplánc kialakítása után (amihez tulajdonképpen csak egy profilalakító betonhenger legyártása szükséges), a gátépítési költség tovább fog csökkenni. Itt hangsúlyozni kell, hogy a költségelemzés nem egy fiktív területre, hanem a VIZITERV által Karcag határában ténylegesen megtervezett rizstelepnek két nagyüzemi táblájára történt, ahol a domborzat az átlagosnál nyugtalanabb és ahol a tereprendezett rizstelep fajlagos beruházási költsége 6800 Ft/ kh értékű volt. A vizsgálatok szerint 1 kh berendezéséhez átlagosan az alábbi földmunkák megépítése szükséges : öntözőcsatorna 62 m3 lecsapolócsatorna 18 m3 gát 56 m3 összesen: 136 m3 A földmunkák költségei a következők: öntözőcsatorna 1130 Ft lecsapolócsatorna 240 Ft gát 380 Ft összesen: 1750 Ft. További földmunkaként jelentkezik a terület egyszeri gréderezése, melynek költsége 405 Ft/kh. A műtárgyak költsége kh-ként 0,3 m3 betonmennyiséggel B. 200-as előregyártott vasbetont véve figyelembe, 275 Ft/kh. Az eddigiek értelmében költsége: 1 kh berendezésének öntözőcsatorna ИЗО Ft/kh lecsapolócsatorna 240 ” gát 380 ” Graederezés 405 ” műtárgyak 275 ” összesen (nyers költség) 2430 Ft/kh Melléklétesítmények, felvonulás és tartalékköltség címen a nyers költséget 18%-kal megemelve 2870 Ftlkh beruházási költséget kapunk. Az eddig megépült, illetve kiviteli terv szinten költségeit telepeknél a fajlagos beruházási költség 2800—4000 Ft/kh érték között volt. Meg kell jegyezni, hogy a magasabb beruházási költségeket a felújított rizstelepek bontási munkái indokolták. Az eddig tereprendezéssel épített öntözőtelepeknél a fajlagos beruházási költség átlagosan 7000 Ft/kh értékű volt. Ezt figyelembe véve a kiviteli költségben fajlagosan 3000—4000 Ft beruházási költség takarítható meg. Üzemelési költség A Tisza völgyében a fővizkivételeknél 1 m3 víz emelési költsége 9—22 fill/m3 érték között változik. A másodlagos vízemelés költsége az előbbinél még magasabb. Mivel a javasolt berendezési mód mellett az átlagos 10 cm-es vízborítást figyelembevéve a rizstermesztéshez szükséges évi vízmennyiség — erősen vízzáró talaj esetén — 6000 m3/kh (bruttó) vízmennyiségre csökken, így a jelenleg alkalmazott berendezési módhoz viszonyítva 2—3000 m3/kh vízmennyiség takarítható meg. Ez üzemköltségben egyszeri emelés esetén mintegy 200,— Ft/kh kétszeri emelés esetén pedig 500,— Ft/kh évi megtakarítást eredményez. Felhívjuk továbbá a figyelmet a fel nem használt vízmennyiség értékére, melyet más területen lehet öntözéssel hasznosítani. Különös súlya van ennek a már jelenleg is vízhiányos Tisza völgyében. Fentiek alapján joggal feltételezhető, hogy a rizs már néhány éven belül a búza biztonságával termelhető nagyüzemi módszerekkel termelt, kis munkaerőigényes, jól jövedelmező árunövényünkké fog válni. Éppen ezért az alföldi, szikes területeken gazdálkodó termelőszövetkezetek létfontosságú növénye lesz (pl. Mezőtúr, Túrke ve, Nagyiván stb. vidékén). Fenti folyamatot lehet szerencsés intézkedésekkel gyorsítani, de kifejlődését megakadályozni a gazdasági szükségszerűség miatt már nem lehet. A rizstennesztés sikeres korszerűsítése — a vízügyi szolgálatra is jelentős feladatokat fog róni, melynek előkészítése éppen ezért indokolt. Ezek: 1. a rétegvonalas rizstelep tervezési segédletének kidolgozása és utasításkénti kiadása, 2. a rétegvonalas rizstelep építés technológiájának — gépláncának — kidolgozása és biztosítása, 3. meglevő helyi szabad vízkészletek felkutatása és biztosítása, 4. vízjogi engedéllyel rendelkező, kikapcsolt rizstelepek rekonstrukciós lehetőségének felmérése a F. M. szervekkel egyetértésben, 5. a Tisza II. műszaki és agronómiái tervében a rizstermesztés reális mérvű biztosítása, 6. annak tanulmányozása, hogy valamely adoB' öntözőrendszerben milyen mérvű rizstermesztés biztosítja az öntözőrendszer legegyenletesebb kihasználását (vízszolgáltatás egyenletes leterhelése). Sajó E.—Szathmáry J. 26
