Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1966-02-01 / 1. szám
és postaállomás nem volt. Sőt a helikopter megfigyelőszolgálat bevezetése után a repülőgépeket is sikerült az URH-láncba bekapcsolni. A VÉDEKEZÉS KRITIKUS IDŐSZAKA Az árvíz következtében a Rába felső szakaszán — Sárvár körül —, ahol a völgyekbe lezúdult víz mintegy 400—500 méter hosszúságban a töltéseket mindkét oldalon meghágta, egyidejűleg két-két szakadás következett be. A szakadások helyén azonban nyomban megkezdődött a hézagok ideiglenes elzárása, amely vállalkozás mindkét oldalon teljes sikerrel járt. A következő árhullámok már minden károsodás nélkül zajlottak le. Ugyancsak két helyen, szintén meghágás okozta szakadás volt a Répce árapasztójának balparti töltésén: Csánig község határában. A Rábához hasonlóan a Répce völgyében lezúduló víztömeget az árapasztó nem tudta emészteni és a töltést itt is meghágta. A Rába balparti felső szakaszán kiömlött víz a mélyebb területekre vonult és a Répce árapasztó, valamint a Rába töltése közé szorult. Az összetorlódott víz menynyisége akkora volt és olyan hirtelen érkezett, hogy a Répce árapasztó jobb partjának töltését meghágva két helyen át is szakította. A kiömlött víztömeget a Rába-töltés átrobbantásával engedték vissza a mederbe. Ezeken kívül — valamennyi meghágás folytán és három napon belül — a Marcalon két, a Lajtán négy szakadás következett be. A szakadások ideiglenes elzárását mindenütt nyomban megkezdték, majd rövidesen a végleges elzárás művelete is megkezdődött. Összesen 14 szakadás volt, amelynek helyreállítása során csaknem 57 000 köbméter földet építettek be, mégpedig olyan ütemben, hogy a harmadik, majd az ezt követő újabb árhullámokat a töltések már teljes biztonsággal kivédték. A helyreállítás műveleteit mindenütt komplex gépesítéssel oldották meg, jóllehet az állandó csapadékos időjárás gépet és embert egyaránt mérhetetlenül nehéz feladatok elé állított. A helyreállítással egyidőben az OVF engedélye alapján Győr város védelmében nekiláttak a Győr—révfalui körgát építésének. E munka során napi, több mint 10 000 köbméter föld bedolgozásával, csaknem 100 000 köbméter földet építettek be. A 14 szakadást több mint 4 millió, a körgátat 5,3 millió forint ráfordítással állították helyre, illetve építették meg. Az árvíz levonulása és a szakadások helyreállítása után az Igazgatóság azonnal megkezdte a védekezés idején a védelmi művekben keletkezett károk helyreállítását, amelynek során további kereken 173 000 köbméter földet és 13 ezer tonna követ építettek be. A helyreállítás folyamán új szorítógátak és terhelőpadkák épültek, elsősorban a Dunán Ásvány, Lipót és Nagybajcs községek határában. Az árvíz áldozatául esett két gátőr ház helyén új épületeket emeltek. Marcal bp-i töltésszakadás következtében elöntött terület A Rába és mosoni Duna torkolati része Győrnél 21 Kardos-ér dep. szakadásai. Vittnyéd felett
