Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1966-12-01 / 6. szám
Belvízvédelmi gépészetünk 3 napon belül a nehéz útviszonyok és szállítási nehézségek ellenére a kért szivatytyúkat felszerelte és üzemelte.) Nagy gondot okozott a szivattyúk áttelepítése, az üzemelő gépészek munkásellátási kérdéseinek megoldása, üzemanyagellátás és a meghibásodás helyreállítása. (Célszerű a szivattyúk komplettírozásánál gyorsan kopó alkatrészeket tartalékként a szivattyú kiszállításakor a helyszínre juttatni.) Nehezítette az idei védekezést a befogadók igen magas vízállása. (Pl. a Hortobágy—Berettyó főcsatorna mentén szivattyúzási korlátozásra, illetve szüneteltetésre került sor a főcsatorna üzemvízszintjét meghaladó vízállás miatt.) A Hanyi külvíz főcsatorna vízszintjét 5,2 m3/sec szivattyúkapacitás 4 nap alatt történő kiépítésével lehetett csak a megengedett alá csökkenteni. Eddig elő nem fordult eset következett be: a Hanyi külvíz főcsatorna tetőzése egybeesett a tiszai árhullám tetőzésével. Bár védelmi terveink a vízvisszatartás lehetőségeit is tartalmazzák, mégis mivel az elmúlt években sok legelőterület feltörésére került sor, ennek következtében nem tudtunk annyi vizet és ott visszatartani a művelési ág, illetve a növénykultúra megváltoztatása miatt. Ezért évenként szükséges a vízvisszatartásra alkalmas területek felülvizsgálata a károk csökkentése érdekében. A nagy tömegű belvizek visszatartására természetesen a holtágakat, halastavakat és tározókat is felhasználtuk. A többszöri vízminőség-vizsgálatok szerint a lecsapolt belvizek vízminőségrontó hatása minden eddigit meghaladó volt. Mezőgazdasági vízhasználatoktól függően szükséges volt még a védekezés idején megfelelő vízcseréről, illetve hígító víz adagolásáról gondoskodni. Eddig nem tapasztalt jelenséget észleltünk Cegléd— Nagykőrös vonalon és Cserkeszőllő térségében. A dombhátakon leesett csapadék beszivárogva a talajba, — rétegvízként — vízmozgást idézett elő, melynek fő iránya a Tisza töltésvonala felé mutatott. Feltehetően e rétegvíz a fent említett helyeken kilépett a felszínre a védekezés utolsó stádiumában, belvizet okozva (föld árja) eddig nem észlelt helyeken. c) A védekezésnek a fejlesztésnél figyelembe veendő tapasztalatai 1 2 1. A Hortobágy—Berettyó főcsatorna üzemeltetése felülvizsgálatra szorul. Vagy a töltések emelése, vagy torkolati szivattyúzási lehetőség megteremtése ad megnyugtató megoldást. A vízvisszatartás hatékonyabb végrehajtása biztosítandó. 2. Belvízi csatornarendszer csak úgy tekinthető véglegesen kiépítettnek, ha a kormányzáshoz szükséges műtárgyakkal rendelkezik. E téren még a legjobban kiépí-2. ábra. Mezőgazdasági dolgozók üzemen belüli vízeregetést és csatornatisztítást végeznek tett (Mezőtúr térsége) csatornarendszerekben is hiányosság volt megállapítható. 3. A Hanyi főcsatorna és a Körösér üzemeltetése felülvizsgálandó. Mindkét helyen a vízvisszatartás jelentősége igen nagy. Megoldandó a belvizek befogadóba juttatása magas árhullám levonulása esetén is. 4. Szükséges az ÁKSZ tevékenységi körének kiszélesítése. Korszerű, komplettírozott szivattyúegységekre, megfelelő közlekedési eszközökre, jól kiképzett és felszerelt emberekre van szükség belvízvédekezés esetén. 5. Különféle segédletek széles körű alkalmazását vezetjük be a védelmi munka hatékonysága és a döntés gyorsasága, alapossága érdekében. 6. A belvízvédelmi tervek és segédletek az idei tapasztalatok alapján kiegészítendők. 7. A védelmi szervezet tovább fejlesztendő. Belvízvédelmi tapasztalatcserékre van szükség. Ezek mellett megoldandó a rendszeres továbbképzés. Különösen a gépészeti és szivattyú üzemelési ismeretek bővítésére és kiegészítésére van szükség. 8. Belvízmentes időszakban a védekezésben együttdolgozó szervek (mg. üzemek, tanácsok, társulatok stb.) messzemenő kooperációjára van szükség a hatékony védelmi munka elősegítése érdekében. A munkaterületek előzetes tisztázása, munkamódszer, védelmi kapcsolatok rögzítése, a kölcsönös felkészülés előmozdítása, a tervek egyeztetése nagymértékben előmozdítja egy esetleges védekezés eredményes végrehajtását. Hegedűs Lajos vízügyi igazgató Ez év novemberében Bécsben nemzetközi konferencián tárgyalták meg az izotópok hidrológiai alkalmazásának kérdéseit. A téma jelentőségének növekedésére utal, hogy a konferencia ülésszakán 37 ország és 6 nemzetközi szervezet képviseltette magát. Az ülésszak sokoldalúan megvitatta az izotópok hidrológiai alkalmazásának legfontosabb időszerű kérdéseit. Az ülésszakot a Nemzetközi Atomenergia Szervezet, a Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Szövetség közösen rendezte meg. A napirend során a vízzel kapcsolatos számos jelentős felfedezés is szóba került. Felvetették egyebek között azt is, hogy a különféle világrészek egyes országaiban a fejenkénti vízfogyasztásban még mindig mérhetetlen szélsőséges különbségek mutatkoznak. E különbség napi két deciliter és 1000 liter között változik. Magyarországot a konferencián az OVF Vízgazdálkodási Tud. Kutató Intézet két küldötte képviselte. 190