Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)

1966-12-01 / 6. szám

Belvízvédelmi gépészetünk 3 napon belül a nehéz útvi­szonyok és szállítási nehézségek ellenére a kért szivaty­­tyúkat felszerelte és üzemelte.) Nagy gondot okozott a szivattyúk áttelepítése, az üzemelő gépészek munkásellátási kérdéseinek megol­dása, üzemanyagellátás és a meghibásodás helyreállítása. (Célszerű a szivattyúk komplettírozásánál gyorsan kopó alkatrészeket tartalékként a szivattyú kiszállításakor a helyszínre juttatni.) Nehezítette az idei védekezést a befogadók igen ma­gas vízállása. (Pl. a Hortobágy—Berettyó főcsatorna men­tén szivattyúzási korlátozásra, illetve szüneteltetésre került sor a főcsatorna üzemvízszintjét meghaladó víz­állás miatt.) A Hanyi külvíz főcsatorna vízszintjét 5,2 m3/sec szivattyúkapacitás 4 nap alatt történő kiépítésé­vel lehetett csak a megengedett alá csökkenteni. Eddig elő nem fordult eset következett be: a Hanyi külvíz fő­csatorna tetőzése egybeesett a tiszai árhullám tetőzé­sével. Bár védelmi terveink a vízvisszatartás lehetőségeit is tartalmazzák, mégis mivel az elmúlt években sok le­gelőterület feltörésére került sor, ennek következtében nem tudtunk annyi vizet és ott visszatartani a művelési ág, illetve a növénykultúra megváltoztatása miatt. Ezért évenként szükséges a vízvisszatartásra alkalmas terüle­tek felülvizsgálata a károk csökkentése érdekében. A nagy tömegű belvizek visszatartására természetesen a holtágakat, halastavakat és tározókat is felhasználtuk. A többszöri vízminőség-vizsgálatok szerint a lecsapolt belvizek vízminőségrontó hatása minden eddigit meg­haladó volt. Mezőgazdasági vízhasználatoktól függően szükséges volt még a védekezés idején megfelelő víz­cseréről, illetve hígító víz adagolásáról gondoskodni. Eddig nem tapasztalt jelenséget észleltünk Cegléd— Nagykőrös vonalon és Cserkeszőllő térségében. A domb­hátakon leesett csapadék beszivárogva a talajba, — ré­tegvízként — vízmozgást idézett elő, melynek fő iránya a Tisza töltésvonala felé mutatott. Feltehetően e rétegvíz a fent említett helyeken kilépett a felszínre a védekezés utolsó stádiumában, belvizet okozva (föld árja) eddig nem észlelt helyeken. c) A védekezésnek a fejlesztésnél figyelembe veendő tapasztalatai 1 2 1. A Hortobágy—Berettyó főcsatorna üzemeltetése fe­lülvizsgálatra szorul. Vagy a töltések emelése, vagy tor­kolati szivattyúzási lehetőség megteremtése ad meg­nyugtató megoldást. A vízvisszatartás hatékonyabb végrehajtása biztosítandó. 2. Belvízi csatornarendszer csak úgy tekinthető végle­gesen kiépítettnek, ha a kormányzáshoz szükséges mű­tárgyakkal rendelkezik. E téren még a legjobban kiépí-2. ábra. Mezőgazdasági dolgozók üzemen belüli vízeregetést és csatornatisztítást végeznek tett (Mezőtúr térsége) csatornarendszerekben is hiányos­ság volt megállapítható. 3. A Hanyi főcsatorna és a Körösér üzemeltetése fe­lülvizsgálandó. Mindkét helyen a vízvisszatartás jelen­tősége igen nagy. Megoldandó a belvizek befogadóba juttatása magas árhullám levonulása esetén is. 4. Szükséges az ÁKSZ tevékenységi körének kiszéle­sítése. Korszerű, komplettírozott szivattyúegységekre, megfelelő közlekedési eszközökre, jól kiképzett és fel­szerelt emberekre van szükség belvízvédekezés esetén. 5. Különféle segédletek széles körű alkalmazását vezet­jük be a védelmi munka hatékonysága és a döntés gyor­sasága, alapossága érdekében. 6. A belvízvédelmi tervek és segédletek az idei tapasz­talatok alapján kiegészítendők. 7. A védelmi szervezet tovább fejlesztendő. Belvízvé­delmi tapasztalatcserékre van szükség. Ezek mellett megoldandó a rendszeres továbbképzés. Különösen a gé­pészeti és szivattyú üzemelési ismeretek bővítésére és kiegészítésére van szükség. 8. Belvízmentes időszakban a védekezésben együtt­dolgozó szervek (mg. üzemek, tanácsok, társulatok stb.) messzemenő kooperációjára van szükség a hatékony vé­delmi munka elősegítése érdekében. A munkaterületek előzetes tisztázása, munkamódszer, védelmi kapcsolatok rögzítése, a kölcsönös felkészülés előmozdítása, a tervek egyeztetése nagymértékben előmozdítja egy esetleges vé­dekezés eredményes végrehajtását. Hegedűs Lajos vízügyi igazgató Ez év novemberében Bécsben nem­zetközi konferencián tárgyalták meg az izotópok hidrológiai alkalmazásá­nak kérdéseit. A téma jelentőségé­nek növekedésére utal, hogy a kon­ferencia ülésszakán 37 ország és 6 nemzetközi szervezet képviseltette magát. Az ülésszak sokoldalúan meg­vitatta az izotópok hidrológiai alkal­mazásának legfontosabb időszerű kérdéseit. Az ülésszakot a Nemzetközi Atom­energia Szervezet, a Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Szövetség közösen rendezte meg. A napirend során a vízzel kapcsolatos számos jelentős felfedezés is szóba került. Felvetették egyebek között azt is, hogy a különféle világrészek egyes országaiban a fejenkénti vízfogyasz­tásban még mindig mérhetetlen szélsőséges különbségek mutatkoz­nak. E különbség napi két deciliter és 1000 liter között változik. Magyarországot a konferencián az OVF Vízgazdálkodási Tud. Kutató Intézet két küldötte képviselte. 190

Next

/
Thumbnails
Contents