Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)

1966-02-01 / 1. szám

szakadások ellenére épületkárok nem keletkez­tek, községek kiürítésére nem került sor. A védekezés az egész Rábca mentén sikeres­nek bizonyult, a fővédvonalak állékonyságát az egész árvíz idején megóvták. Az időben meg­épített lokalizációs vonalak révén a lakott terü­letek nagy részétől is sikerült a vizet távoltar­tani. A rendkívül magas fakadóvíz nagyon megne­hezítette a védekezési munkát, mert főképp a balparton elöntötte az utakat, a szállítás csak a töltéseken volt lebonyolítható. Sajnos ez, a gya­kori esőzés miatt igen nehézkes volt. a műtárgyak Állapota A védvonalban épített műtárgyak állapota ál­talában kifogástalannak bizonyult. A záró- és felhúzószerkezetek minden esetben jól működtek. A hosszantartó árvédekezés során csak né­hány műtárgyon keletkezett kisebb meghibáso­dás, a Rába balparti töltés 78 kilométer szelvé­nyében lévő patyi-zsilip kivételével, amelynek közvetlen közelében az első rábai árhullám ide­jén volt a balparti alsó szakítás. Emiatt a zsilip kissé megdőlt, megrepedezett. így a további ár­hullámok idején, ezt homokzsák körgáttal kellett körülvenni, hogy a sűrű, veszélyes átfolyás meg­akadályozható legyen. Ezzel azonban a zsilip si­keresen megóvhatónak is bizonyult. Amint a vízállás lehetővé tette, a zsilipet kiásták és el­távolították. A Duna, mosoni Duna-ág, a Répce árapasztó és Rábca-menti védvonalakon levő műtárgyakon meghibásodás egyáltalán nem keletkezett. A Marcal jobbparti védtöltés 1,000 km szelvé­nyében levő Galambos-tagi zsilip homokfalán levő vízszintes és függőleges repedéseken volt kisebb mértékű szivárgás, de veszélyt nem oko­zott. A műtárgy a Marcal beruházása során újjáépül. HÍRKÖZLÉS Általánosságban megállapítható volt, hogy bár az Igazgatóság árvédelmi telefonhálózata az egész védekezés során üzemképes volt és a sze­relőszemélyzet a helyenkénti hibákat azonnal elhárította, a követelményeket mégsem elégí­tette ki. A nagy területen folyó védekezés, (amelyet a kritikus belvízvédelmi helyzet is sú­lyosbított}, nagymértékben túlterhelte a vona­lakat. Az egy-egy áramkörre kapcsolt több ár­védelmi szakasz miatt, a vízállás és egyéb je­lentések leadása közben csúcsidőszakban torló­dások keletkeztek és bizony ilyenkor gyakran félórákat kellett sorban állni, amíg a felek kap­csolatot teremthettek. Nagyobb távolságokon többnyire a hangminőség sem volt kifogástalan. A fenti helyzet megkönnyítésére a legtöbb sza­kaszközpontban ideiglenes állami telefonállo­mást szereltettek fel. Igen jól működött az Igazgatóság területén kiépített URH rádiólánc is. A központi helyeken felállított fix állomások révén a kapcsolat olyan helyekkel is fenntartható volt, ahol árvédelmi Győr—Révfalu—bácsai körgát építése, a Győr—medvei közút jobboldalán Rába bp-i alsó töltésszakadás helyreállítási munkája, alulról nézve A Rába torkolati része Győrnél a tetőzés idején A Győr—Révfalu—bácsai körgát építése, a Győr—medvei közút baloldalán

Next

/
Thumbnails
Contents