Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1966-02-01 / 1. szám
szakadások ellenére épületkárok nem keletkeztek, községek kiürítésére nem került sor. A védekezés az egész Rábca mentén sikeresnek bizonyult, a fővédvonalak állékonyságát az egész árvíz idején megóvták. Az időben megépített lokalizációs vonalak révén a lakott területek nagy részétől is sikerült a vizet távoltartani. A rendkívül magas fakadóvíz nagyon megnehezítette a védekezési munkát, mert főképp a balparton elöntötte az utakat, a szállítás csak a töltéseken volt lebonyolítható. Sajnos ez, a gyakori esőzés miatt igen nehézkes volt. a műtárgyak Állapota A védvonalban épített műtárgyak állapota általában kifogástalannak bizonyult. A záró- és felhúzószerkezetek minden esetben jól működtek. A hosszantartó árvédekezés során csak néhány műtárgyon keletkezett kisebb meghibásodás, a Rába balparti töltés 78 kilométer szelvényében lévő patyi-zsilip kivételével, amelynek közvetlen közelében az első rábai árhullám idején volt a balparti alsó szakítás. Emiatt a zsilip kissé megdőlt, megrepedezett. így a további árhullámok idején, ezt homokzsák körgáttal kellett körülvenni, hogy a sűrű, veszélyes átfolyás megakadályozható legyen. Ezzel azonban a zsilip sikeresen megóvhatónak is bizonyult. Amint a vízállás lehetővé tette, a zsilipet kiásták és eltávolították. A Duna, mosoni Duna-ág, a Répce árapasztó és Rábca-menti védvonalakon levő műtárgyakon meghibásodás egyáltalán nem keletkezett. A Marcal jobbparti védtöltés 1,000 km szelvényében levő Galambos-tagi zsilip homokfalán levő vízszintes és függőleges repedéseken volt kisebb mértékű szivárgás, de veszélyt nem okozott. A műtárgy a Marcal beruházása során újjáépül. HÍRKÖZLÉS Általánosságban megállapítható volt, hogy bár az Igazgatóság árvédelmi telefonhálózata az egész védekezés során üzemképes volt és a szerelőszemélyzet a helyenkénti hibákat azonnal elhárította, a követelményeket mégsem elégítette ki. A nagy területen folyó védekezés, (amelyet a kritikus belvízvédelmi helyzet is súlyosbított}, nagymértékben túlterhelte a vonalakat. Az egy-egy áramkörre kapcsolt több árvédelmi szakasz miatt, a vízállás és egyéb jelentések leadása közben csúcsidőszakban torlódások keletkeztek és bizony ilyenkor gyakran félórákat kellett sorban állni, amíg a felek kapcsolatot teremthettek. Nagyobb távolságokon többnyire a hangminőség sem volt kifogástalan. A fenti helyzet megkönnyítésére a legtöbb szakaszközpontban ideiglenes állami telefonállomást szereltettek fel. Igen jól működött az Igazgatóság területén kiépített URH rádiólánc is. A központi helyeken felállított fix állomások révén a kapcsolat olyan helyekkel is fenntartható volt, ahol árvédelmi Győr—Révfalu—bácsai körgát építése, a Győr—medvei közút jobboldalán Rába bp-i alsó töltésszakadás helyreállítási munkája, alulról nézve A Rába torkolati része Győrnél a tetőzés idején A Győr—Révfalu—bácsai körgát építése, a Győr—medvei közút baloldalán
