Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1966-12-01 / 6. szám
A TOVÁBBI SZAKADÁSOK ELLENI VÉDEKEZÉS legveszélyesebb szakaszai a bal parton a 18+000—20+000 szelvények között alakultak ki. A magas víz nyomására a szikes talajú töltés több helyen csurgóit, s a csurgások mértéke olyan volt, hogy töltésmegcsúszás, vagy a szakadások egész sora volt várható. E szakaszon 13 nagyobb csurgás alakult ki. Legkritikusabbá vált a védekezés 10-én a hajnali órákban, mert a bal part 18+700 szelvényében 8 fm hosszú és 2,5 mély, a 18+500 szelvénynél pedig 6 m hosszú és 2 m mély szakadás keletkezett. Megközelíthetetlenség miatt a szakadás elfogására más lehetőség nem volt, mint földeszsákok alkalmazása. A kitört víz a megtöltött földeszsákok százait sodorta el, s pótlásuk csak háton való szállítással történhetett. Mindkét szakadást sikerült végül nagy küzdelmek árán elzárni. A Berettyó magas vízállásának hatására a Káliéban is annyira megemelkedett a vízszint, hogy a jeges víz a Berettyóból visszafelé folyt. Az 1+200—1+400 szelvény között 13 db buzgár jelentkezett és az 1+280 szelvényben 10-én 5 órakor egy 3 m széles, valamint 3 m mély szakadás keletkezett. Ezt a szakadást is sikerült nagy küzdelmek árán elfogni. E szakadások elfogása is bizonyítja, hogy jól szervezett, megfelelő műszaki felkészültségű, a helyi lakosság és karhatalmi szervek legjobbjaiból összekovácsolódott védelem állt a gáton. A kifejlődött töltésszakadások elfogása jeges ár esetén ritkán előforduló jeienség. A FELFEKÜDT JÉGTORLASZ ROBBANTÁSA csak akkor volt hatásos, amikor a Kálión leérkező árhullám a jeget megemelte. A megemelkedett vízállás, az állandóan gyengülő jég, nagyobb töltetek alkalmazása összhatásának eredménye volt, hogy 11-én 13 órakor a jéglevonulás összefüggően megindult. A SZAKADÁS GYORS ELZÁRÁSÁT nehezítette, hogy a felvíz felől az úszó jégtáblák miatt, alvíz felől a jégtorlasz miatt, földúton a kiömlött víz — töltésen a megrongálódás miatt — ÁKSZ. osztagokkal a szakadás helyét nem lehetett megközelíteni. Ezért az elzárást a szakadás után csak 56 órával kezdhettük meg, tehát az elzárás a kiömlő víz visszatartásában már nem volt hatásos. A KIÖMLÖTT VÍZ VISSZAVEZETÉSÉT sürgette a lokalizációs öblözetben levő vízszint gyors emelkedése. Ezért a töltésátvágást azonnal beindítottuk, amikor az öblözet és a Berettyó vízszintje a 6+386 szelvényben kiegyenlítődött. Az átvágást 12-én 22 órakor kezdtük meg 0,5 m3-es vonóköteles kotróval és 16 óra alatt 40 m hosszban nyitottuk meg a töltést. Felkészültünk arra, hogy esetleges újabb Berettyó-áradás esetén a töltésátvágást gyorsan elzárjuk. Az elzáráshoz ÁKSZ. osztagunk a létraállványt elkészítette, a szükséges főbb anyagokat, pátrialemezt, földeszsákot a helyszínen készenlétbe helyezte. A SZAKADÁS HELYREÁLLÍTÁSÁNÁL legnagyobb nehézség a földanyag biztosítása volt, mert a szakadás környezetében a kiömlött víz miatt földet nem lehetett kitermelni. Ezért a honvédség 12 t teherbírású pontonhidat épített és a jobb parton nyitott munkagödörből a szakadás áttöltése 16-án 10 órakor megkezdődött. Az átkötés 51 óra múlva, a teljes szelvényű helyreállítás pedig 120 óra múlva fejeződött be. A szakadás zárásánál 12 000 m3 földet építettek be. A töltésátvágás helyén a helyreállítás 25-én kezdődött meg. A megrongálódott töltésszakasz kb. 3,5 km hosszú volt. A töltésszakadás ismét igazolta, hogy jeges árvíz ellen sohasem érhető el a teljes biztonság. A lokalizációs töltéseket még ez évben kiépítjük olyan szelvényűre, hogy az esetleg előforduló nagy árvizek esetén az öblözet vésztározóként legyen használható. A munka folyamatban van. A védekezés nagyon sok hasznos műszaki, szervezési és igazgatási tapasztalatot nyújtott. Az 1966. évi jeges árvíz elleni védekezést értékelve megállapíthatjuk, hogy a védekezés a töltésszakadás ellenére is eredményes volt. Ha védekezésünk nem járt volna ilyen eredménnyel és veszélyeztetett szakaszainkon bekövetkezett volna a töltésszakadás, a következő károk érték volna népgazdaságunkat: Szeghalom—Kálló torkolat közötti szakadás esetén Szeghalom és Füzesgyarmat elöntése következtében a jobb parton 17 000 kh mezőgazdasági kár, épületkárral együtt mintegy 310 millió Ft. Ha a lokalizációs munkánk nem járt volna eredménynyel a bekövetkezhető kár mértéke 19 000 kh-n mezőgazdasági kár, épületkárral együtt 312 millió Ft, mert árvíz súlytotta volna Csökmő, Kórósziget, Űjiráz és Darvas községeket. Gátszakadás következtében bekövetkezett kár az előzőekkel szemben, mezőgazdasági és épületkár összesen kb. 3 millió forint, a védekezés költsége mintegy 4 millió forint volt. Az, hogy a jeges árvédekezés emberi életet nem követelt, a lokalizációs öblözetben levő állatállományt maradék nélkül sikerült kimenteni, a védekezésben részt vevő szervek gyors, átgondolt és helyes intézkedését bizonyítja. Az eredményes lokalizálás kulcspontja a gyors helyzetfelismerés és a nagyszámú munkaerő lehető legrövidebb időn belüli mozgósítása volt. A lokalizáció sikere — a műszaki irányítás helyesen átgondolt tevékenységének megfelelően — a védelemvezetés, a tanácsi szervek és karhatalmi alakulatok közös munkájának eredményeként született meg. Ez a jeges ár elleni védekezés ismét bebizonyította, hogy amikor az ár ellen kell harcba szállni, az emberek összefogása óriási tettekre képes. A védekezésben részt vevők — kivétel nélkül — példás helytállásról tettek tanúságot, Papp Ferenc vízügyi igazgató 188
