Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1966-12-01 / 6. szám
• Debrecen *4GVA#Of?3ZAG A folyó vízszintje olyan gyorsan emelkedett, hogy este 10 óra körül 3,5 km hosszban (mindkét oldalon) a töltésen bukott át a víz, s a töltés mintegy г1з részének elmosása után a jobb parton 3 szakadás állott elő. A kialakult magas vízállás hatására gátszakadás történt még a jobb parton Biharfélegyházán, Péterszegen, Berettyóújfaluban és a bal parton az esztári határban. A BERETTYÓ 1966. ÉVI JEGES ÁRVIZÉT hasonló gyors felmelegedés okozta, mint az 1888. évit. A hőmérséklet egész január hó folyamán — hó elején néhány napot kivéve — 0 C alatt volt. A januári csapadék tehát hó formájában a vízgyűjtőn maradt. Becslés szerint február 1-én a folyó vízgyűjtőjén — a hóvastagságtól függően — 30—60 mm volt a hótakaróban tárolt vízkészlet. A jég vastagsága 18—20 cm, a talajátfagyás pedig 25—30 cm volt. Közvetlenül az árvízlevonulás előtt kapott hidrológiai adatokból sem lehetett következtetni, hogy minden eddigit felülmúló jeges árvízzel kell megküzdenünk. Súlyosbította a helyzetet, hogy február 3—8. között Berettyóújfaluban 14 mm meleg eső hullott, amely gyorsította az olvadást. A döntő tényező a gyors felmelegedés volt. Hőmérsékleti adatokból megállapítható, hogy a nappali hőmérséklet +10 C° körül volt és 5-étől éjszakai fagyok sem lassították az olvadást. A meleg és csapadék hatására az összegyülekezés gyors volt, a víz nem tudta a jégréteget megemelni és a víz levonulása a jég felett indult meg. A JÉG LEVONULÁSA február 8-án 8 órakor indult meg. Egyes helyeken kisebb jégtorlódások keletkeztek, amelyek beavatkozás nélkül megszűntek. (Ilyen mértékű torlódások jéglevonulásnál gyakoriak.) Az első komolyabb jégtorlódásokat február 9-én 7 órakor jelentették 4 helyről: a Gáborjáni közúti hídnál, a berettyóújfalu—nagyváradi 4/a. műúti hídnál, a Bakonszég közúti hídnál és Darvas község határában. A torlaszok hatására rohamosan emelkedett a vízállás és a legkülönbözőbb helyeken volt várható a töltés meghágása. A gyors vízszintemelkedés miatt a szakaszvédelem-vezetők a helyi lakosság mozgósításával a nyúlgátalást a kiépítetlen magas partokon és a kritikusabb szakaszokon megkezdték. A központi védelemvezetés pedig elsősorban a robbantásra alkalmas műszaki egységeket mozgósította, majd irányította a védekezés színhelyére. Felkészült esetleges töltésmeghágásra, ezért lokalizálásra alkalmas földmunkagép-csoportokat helyezett készenlétbe Berettyóújfalu térségében. A rendkívüli védekezésnek megfelelően irányította a védelmi anyagokat és eszközöket a védvonalra. A GÁBORJÁNI KÖZÜTI HÍDNÁL kialakult jégtorlasz ígérkezett először a legveszélyesebbnek, mert a híd 4 nyílása fenékig jéggel beverődött és csak egy szabad nyílásban volt átfolyás. 9-én a reggeli órákban a jég a töltéskoronával egyszintben volt és a vízszint a töltéskoronát mintegy 30 cm-re megközelítette. A torlasz hossza állandóan növekedett, 10—11 óra tájban kb. 1 km hosszú volt. Gyors beavatkozásra volt tehát szükség, mert úgy látszott, hogy a víz a töltéskoronát meghágja. 11 órakor a vizet már egyes szakaszokon csak nyúlgáttal lehetett tartani, de a fagyos földből megépített nyúlgát egy helyen átszakadt. A magaspartnál újabb nyúlgát építésével sikerült a kitörő víznek útját állni. Az időben megkezdett robbantás hatására a kora délutáni órákban a jégtorlasz fokozatosan megindult, kártétel nélkül levonult, a hidat nem kellett felrobbantani. A BERETTYÓÜFALU—NAGYVÁRADI 4/A KÖZÜTI HÍD felett kialakult jégtorlasz hossza 600—800 m volt és a vízszint a töltéskoronát 50 cm-re megközelítette. Itt újabb robbantó részleg dolgozott és 1 órás robbantás után a torlasz megindult. A torlasz megindulása után gyors apadás következett be. A BAKONSZEG KÖZÜTI HÍDNÁL levő jégtorlasz, mely kb. 500 fm hosszú volt, nagyobb beavatkozás nélkül levonult. DARVAS KÖZSÉG HATÁRÁBAN a torlasz kialakulása előtt a 22+900—23+200, valamint a 26+000—26+200 szelvény között kisebb torlódás alakult ki, mely közül az első 10,30 órakor, a második 10,10 órakor megindult. A két torlaszból a 20+000—22+000 szelvények között 11 óra körül újabb jégtorlasz alakult ki. A jégtorlasz hatására a vízszint olyan gyorsan emelkedett, hogy 5 km hosszban a töltéskoronát 10—15 cm-re megközelítette. Megfigyelés szerint a vízszint emelkedése 24 perc alatt 187 cm volt. 14,40 óra körül a 26+500 szelvényben mintegy 10 m hosszban a víz a töltést meghágta és átbukott a Kálló főcsatornába. A jégtorlasz hossza ekkor már kb. 3 km volt. 1. kép. Kiépített lokalizációs vonal a két víz között 186
