Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1966-12-01 / 6. szám
Nagy jelentősége van a bölcske—madocsai nyári gát fő védvonallá való kiépítésének, mert a lakosság védelmén kívül közel 6000 hektár mezőgazdasági területen teszi lehetővé a biztonságos termelést. Tolna megyében a biztonságos termelés megvalósítása és a nagyobb termés elérése érdekében különösen nagy jelentősége van a kisvízfolyások és ezzel egyidejűleg a vízgyűjtő területek rendezési munkájának, valamint az öntözés kiszélesítésének. A megye területe sűrűn át van szőve kisvízfolyásokkal (első kategóriájúak hossza 136 km, második kategóriájúak hossza 417 km és a harmadik kategóriába tartozó kisvízfolyások hossza meghaladja a 2000 km-t). Ezeknek a kisvízfolyásoknak a rendezésével el lehetne kerülni a mezőgazdaságra káros gyakori kiöntéseket, a medrek káros elfajulását. Meg lehetne oldani a lakott területek védelmét, a mély fekvésű rétek lecsapolását és vízhasznosítási létesítményeket lehetne kiépíteni. A megyében a kisvízfolyások rendezése területén legsürgősebb feladat a Kapos és Koppánypatak, majd azt követően a Nádor-csatorna rendezése (a Kapos és Koppány rendezése 80, a Nádor-csatorna Tolna megyei szakaszának rendezése pedig 120 millió Ft beruházást igényel). Természetesen a Kapos és Nádor-csatorna rendezésével egyidejűleg végzendők a kisebb beruházási, felújítási, illetve fenntartási költségeket igénylő kisebb vízfolyások rendezésének munkálatai is. A vízfolyások rendezésével egyidőben meg kell oldani a vízfolyásokhoz tartozó vízgyűjtő területek védelmére vonatkozó talajvédelmi problémákat. A területi vízgazdálkodási keretterv szerint a vízrendezési munkákra állami keretforrásból évenként mintegy 6 millió forintot fordítunk, amelyben már a szükséges műtárgyépítések és a vízfolyásokhoz tartozó vízgyűjtő terület rendezési munkái is bent vannak. A vízrendezési talajvédelmi munkákban a helyi kisvízfolyások, a vízgyűjtő területek rendezésében, valamint azok karbantartásában igen fontos szerepet játszik a megye területén működő Koppány völgyi, Kaposmenti, a Laj vérmenti, és a Paks—Faddi Vízgazdálkodási és Talajjavítási Társulati E négy vízgazdálkodási társulat érdekeltsége a megye egész területére kiterjed. A mezőgazdasági termelés fejlesztésében nagy szerepet játszik az öntözés is. Megyénkben az öntözést a kevés, és kedvezőtlen elosztású csapadék teszi szükségessé, és nem utolsó sorban az öntözéssel elérhető nagyobb termésátlagok. Megfigyeléseink szerint — megfelelő agrotechnikai követelményekkel párosulva — az öntözéssel a termésátlagok kb. megduplázhatok. Az öntözés termésfokozó hatását figyelembe véve megyénk mezőgazdasági üzemei az öntözésre bevont területek növelésére törekszenek. A második ötéves terv ideje alatt az öntözésre berendezett terület megsokszorozódott. Az 1960. évi 530 hektárral szemben 1965 végéig a műszakilag berendezett öntözőtelepek nagysága eléri a közel 14 700 hektárt. Pincehely, vízmosáskötés előre gyártott elemekből, amelyeket a KDT Igazgatóságon fejlesztettek ki Kiemelkedő eredményt értek el az öntözéses gazdálkodással a Szekszárdi Állami Gazdaság, az Iregszemcsei Kísérleti Állami Gazdaság, a madocsai, uzdi, faddi, tolnai és az őcsényi termelőszövetkezetek kertészetei. Az öntözésre berendezett területek nagyarányú növekedése, több mezőgazdasági üzemnek az öntözéses gazdálkodásban elért kiemelkedő eredményei ellenére sem lehet megelégedni azzal, hogy az öntözésre berendezett területnek nem egészen egyharmada volt csak kihasználva. Ezért a harmadik ötéves terv időszaka alatt az öntözésre bevont területek lassúbb ütemű növelése mellett, főleg a már berendezett területek jobb kihasználására és a vízhasznosításhoz szükséges tározók építésére kell a súlyt helyezni. A megye mezőgazdaságában nem lebecsülendő szerepe van a haltenyésztésnek. Ezért a megye vízgazdálkodásában számolni kell a halastavak létesítésével. Tolna megyében a halászatnak nagy múltja van, itt létesült (Simontornyán) az ország első rendszeres tógazdasága 1839-ben, majd ezután Dunaföldváron 1900-ban. A természetes vizek közül a nagy-Duna és a holt-Duna ágak emelhetők ki. A második ötéves terv ideje alatt a halastavak létesítése terén is jelentős előrehaladás történt A nagy dunai árvíz alkalmával védekezés a hátai töltésszakasz legkritikusabb szakaszán
