Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)

1966-10-01 / 5. szám

ganizmusokat hordozó, ún. ele­veniszap megfelelő oxigénellátás mellett átlag másfél órát tartóz­kodik, majd átfolyik az utóüle­pítőbe, ahol az iszap elválik a tisztított víztől. Ez utóbbi csor­dulóélen át távozik, az iszapot pedig az utóülepítő kotrószer­kezete besöpri az iszapgyűjtő áknába, ahonnan víznyomás tá­volítja el csővezetéken át a re­­cirkulációs szivattyúház szívó­terébe. Innen szivattyúk emelik át az iszapot a levegőztető me­dencék elosztóaknájába. Az el­osztóaknába felnyomott iszap egy része a levegőztető meden­cébe kerül, míg a többi mint fölösiszap az iszapkezelő beren­dezésbe jut. A tisztított szenny­víz fertőtlenítőn keresztül a be fogadóba, illetve az erőműbe távozik. A szennyvíztisztító telepen két helyen keletkezik iszap és ezek nagy mértékben különböz­nek egymástól. Az előülepítő­­ben a nyersiszap található, amely magas száraz- és szerves­anyag tartalmú. A levegőztető medencékben az eleveniszap szaporodása következtében fö­lösiszap keletkezik, melynek víztartalma lényegesen na­gyobb, szervesanyag tartalma pedig kisebb, mint a nyers­iszapé. Az iszapkezelésnél az elő­zőekben említett aerob iszap­kezelési kísérletek eredményeit messzemenően sikerült felhasz­nálni. A szennyvíztisztító telepen meglevő két anaerob rothasztót — azok korszerűsítése után — továbbra is nyersiszap kezelésé­re használják. A fölösiszap ke­zelése (stabilizálása) a költséges anaerob rothasztás helyett, az eleveniszapos szennyvíztisztí­tásnál alkalmazott levegőztető medencében történik. Az eljárás alkalmazása a bővítés beruhá­zási költségének mintegy 8—10 százalékos megtakarítását ered­ményezte. 5. Üzemi tapasztalatok A szennyvíztisztító telep je­lenleg előülepítés nélkül üzemel az előülepítő átalakítása miatt. A több mint egy éves üzemi tapasztalatok igazolták a terve­zők elképzeléseit, mivel az el­folyó víz minősége a jelenlegi előülepítés nélküli üzemeltetés­nél sem haladja meg a 20 mg/1 BOI5 határértéket és a tisztítási hatásfok is eléri a 92—95%-ot. A telep kialakításáról és tech­nológiájáról a múlt év nyarán osztrák, amerikai és holland szennyvíztisztítással foglalkozó professzorok látogatásuk alkal­mával elismerőleg nyilatkoztak és véleményük szerint ez a te­lep a legfejlettebb szennyvíz­­tisztítási elvek szerint készült. A szennyvíztisztító telep tel­jes üzemeltetését jelenleg több gépészeti és gyártási hiba aka­dályozza, amely kizárólag ter­vezési tapasztalatok hiányára vezethető vissza. A telepen — a meglevő hiá­nyosságok kiküszöbölése után — zökkenőmentes üzemeltetés csak akkor remélhető, ha meg­felelő felkészültségű és létszá­mú kezelőszemélyzet áll a te­lepvezető rendelkezésére. Ha a fokozott ellenőrzés és karban­tartás, amely egy ilyen telep jó üzemeltetésének előfeltétele, nincs biztosítva, az a telep álla­gának romlását eredményezheti és a folyamatos, teljes kapaci­tással történő üzemeltetést ve­szélyezteti, ami a népgazdaság számára nagy kárt okozhat. Ábrahám Endre A Technische Rundschau — ismert svájci műszaki hetilap — ez év március 18-án megjelent számában egyebek között a következőket írja: Svájc népessége erőteljesen növekszik. Általában azzal számolnak, hogy az ország mai 5,5 milliónyi lélekszáma néhány évtize­den belül a 10 milliót is elérheti. Természetes, hogy a folyamattal egyidejűleg növekszik a lakásszükségfet és a lakásépítés üteme már eddig is rekordmagassá­got ért el. Ez idő szerint évente csaknem 3500 hold művelt mezőgazdasági területet vonnak el eredeti rendelteté­sétől. Teljesen tisztázatlan jelenleg ezen kívül az ivó­­vízellátás, szenyvízelvezetés kérdése is. A mezőgazda­ságban foglalkoztatottak száma csökken, a nagyobb és középnagyságú városok körül pedig községek egész koszorúja alakult ki, amelyeknek gazdasági léte a gyűjtő-centrumtól függ. Az ország vezetői most területek bekapcsolására tö­rekszenek, amelyek a mai és a jövő nemzedékeinek megfelelő lakásépítésre alkalmas térséget, munkát, élelmet és üdülési lehetőséget teremtenek. Svájc élelmiszerszükségletének csupán 55 százalé­kát termeli saját földjein, amely arány az utóbbi 15 év során semmit sem változott. Mindez a föld hozam­­növekedésének volt köszönhető. A holdankénti hozam növekedése azonban tartósan most már nem fejlődik a lakosság számának emelkedésével. Az úgynevezett földtörvény sem kellő biztosítéka a mezőgazdaság fejlődésének. Svájcnak mindössze 2 millió hold körüli valóban jó minőségű rét és szántóterülete van. Az ország 5,5 millió lakosából viszont 4 millió, éppen e termékeny területen lakik, amely túlnyomórészt az ország kö­zépső részén terül el. V. V. O. ÖNTÖZÖCSATORNA ÉPÜL A KRIM-FÉLSZIGETEN A Krim-félszigetnek mintegy négyötöd része vízben nagyon szegény aszályos síkság. Három esztendővel ezelőtt megkezdték az Észak-Krim-i csatorna építését. Az öntözőcsatorna 200 kilométer hosszú első szakasza most készült el. Az 50—80 méter széles, 6 méter mélységű csatorna, amely lényegében nem egyéb mint egy mesterséges folyó a Dnyepertől, Keres városáig húzódik. 158

Next

/
Thumbnails
Contents