Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)

1966-10-01 / 5. szám

A Komárom megyei vízmű vállalat 1961 tava­szán vette át üzemelésre a Fényesforrás ta­vak területét. Az elmúlt öt év alatt 55 000 társa­dalmi munkaórával fürdőmedencét, campingot és hétvégi pihenőhelyet építettünk. A Fényesforrások és környékének rövid ismer­tetését a forrástavak érdekessége, természeti szépsége és egyedülálló volta miatt 6 éven ke­resztül igyekeztem megismerni, és a rá vonat­kozó adatokat összegyűjteni. Tatabányától 15 kilométerre, Budapestől, Győrtől 70 kilométer távolságra, a nemzetközi műút mellett fekszik Tata. Fülöp József a Földtani Intézet igazgatója a tatai Kálvária dombon felfedezte az ősember für­dőjét, kőbányáját és lakóbarlangját. A rómaiak idején a Lacus Félix, Boldogtó partján római te­lepülés volt. Az Árpádházi királyok, Zsigmond és Mátyás idejében Tata Európa hírű várában lo­vagi tornákat, vadászatokat rendeztek és Európa minden uralkodója megfordult itt. 1727-ben Eszterházi József országbíró meg­vásárolta a Fényesforrások területét és a tatai hitbizományi birtokot. 1747-ben Mikovinyi Sámuel, hazánk zseniális mérnöke rendezi az öreg tó és a Tata környéki vizek lefolyását a Dunába. Zsenialitására jellemző, hogy árokrendszerei még ma is működnek. A tatai Fényesforrások első adatait Böhm Ferenc 1774-ben közölte. Le­írva a négy forrástó mélységét és vízhozamát. Ettől az időtől a felszabadulásig sok európa­­hírű tudós foglalkozott a forrástavak növény- és állatvilágával, kutatásával, de fejlesztését nem lehetett megoldani, mert a hitbizományi jog ezt megakadályozta. Budapest vízellátására is fel akarták használni, de szerencsére a forrástavak 23 C-foka miatt el­vetették. 1960-ban elkészült a források túlfolyó vizének hasznosítására az oroszlányi hőerőmű részére egy 26 kilométeres vezeték, melyen ke­resztül egy gépház szükség esetén az ipari vizet biztosítani tudja nyári szárazság esetére. 1961- ben a városi tanács elkészítette a fürdő távlati fejlesztési tervét, és ez 110 millió forintos költ­ségelőirányzatot javasolt. Szálloda, motel, ven­déglátó kombinát, 5 darab 200 személyes üdülő­ház, fedett uszoda, hullámfürdő és versenyuszoda készült volna a víz-csatorna, kerítés és parkosí­tási munkával. Pénzügyi fedezet azonban nem volt. 1961-ben kidolgoztam a fürdő fejlesztésének társadalmi munkatervét és a Városi Pártbizott­ság, Városi Tanács, valamint a Megyei Tanács, Hazafias Népfront segítségével megindítottuk a társadami munkát. Tata dolgozói és ifjúsága az első évben 21 000 társadalmi munkaórát dolgozott le, kutakat, jár­dákat építettünk, rendeztük a forrástavak köz­vetlen környékének ingoványos, mocsaras terü­letét. Ivóvízforrást képeztünk ki, ideiglenes öltö­zőket és vízlevezető árkokat készítettünk. A kö­vetkező években az országban szinte egyedül­állóan állt ki a társadalmi munka mellett az egész város. A felügyeleti hatóságok 1963-ban, 1964- ben és 1966-ban összesen 3 millió forint hitelt adtak, s így elkészült a beton fürdőmedence, gép­kocsi parkírozóhely, korszerű öltöző, szaunafürdő és csónakázó tó. A 110 millió forintos tanulmányterv kerítését vizes árokkal helyettesítettük, 14 000 facsemetét ültettek el társadalmi munkában. Az olimpiai edzőtábortól könyvjóváírással megszerzett nyírfa szaunaházat is megépítettük. Két évig kellett várni az elektromos szaunakályhára, 1966-ban ez is megérkezett. Az elektromos szaunakályha ha­tása jobb a finn fatüzelésű szaunánál. Professzor Kukowka (NDK) megállapította, hogy a szauna­fürdőben keletkezett elektromos potenciáltér élettani hatásai jobbak a hagyományos finn szaunafürdőnél. A szaunából a fürdőzők a fényes­források vízéből táplált 23 C-fokos medencébe ugorhatnak. 15 fő jelentkezése esetén 24 órával előbb történt bejelentés mellett fűtjük fel a szaunaházat. 1. ábra. A Fényes üdülőtelep nagy úszómedencéje 138

Next

/
Thumbnails
Contents