Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)

1966-10-01 / 5. szám

4. fénykép

hídjánál is. A híd felett 600— 700 m hosszú jégtorlódásos szakasz volt, míg a közúti és vasúti híd között szintén mintegy 300—400 m hosszú jégtorlasz keletkezett. A vízszint a közúti híd feletti szakaszon a töltéskoronát 50 cm-re megközelítette. Miután a két torlódásos szakasz alatt jégmentes volt a folyó, sikerült egy órán belül robbantással a torlaszokat megindítani (4. fénykép).

A bakonszegi közúti hídnál levő torlasz robbantás nélkül, közvetlen beavatkozás útján megindult. Veszélyesebb helyzet alakult ki azonban a Darvas község határában keletkezett torlasz következtében. A jégtorlasz duzzasztó hatásaként a Berettyó vízszintje kb. 5 km hosszban annyira megközelítette a töltéskoronát, hogy a töltés csak 10—15 cm-re állt már ki a vízből. A további vízszintemelkedés következtében a sárréti őrháznál a Berettyó jobbparti töltését mintegy 10 m hosszban és 10 cm vastagságban meghágta a víz és folyt át a Kalló főcsatornába. Később

ez a torlasz minden műszaki beavatkozás nélkül elvonult.

A levonuló jég azonban a szeghalmi, egymáshoz rendkívül közel épített, szűknyílású és az ideiglenes mederpillérekkel még jobban beszűkített hidak előtt mintegy 2,5 km hosszban összetorlódott. Ennek következtében a víz szintje rohamosan emelkedett és a 12—(— 500—13—(—300 szelvények között a víz meghágta a töltést, jégtáblákat sodorva magával, s néhány órán belül, február 9-én este 22 órakor a 12—|—700— 12+800 szelvények között a balparti töltés átszakadt. A szakadás hossza rövidesen 80 m-re növekedett (5. fénykép).

Hasonló kritikus helyzet alakult ki a 18+500—18+900 szelvények között, ahol 12 helyen jelentkezett csurgás, kettő ezek közül olyan nagy mértékű volt, hogy a 18+470 szelvényben, valamint a 18+535 szelvényben 6—8 m szélességben a töltés beroskadt és mintegy 2,5 m mélységben szakadás keletkezett. Gyors intézkedéssel sikerült a két szakadást földeszsákokkal elzárni és Pátria-lemezek leverésével biztosítani.

Vizsgálva a Berettyó balparti töltésén bekövetkezett töltésszakadás körülményeit, megál5. fénykép

lapítható, hogy annak három alapvető oka volt:

1. Az eddigi tapsztalatoktól eltérően a jégzajlás nem a folyó teljes hosszában indult meg, hanem a felső szakasz megindult jege az alsó szakaszok álló jegére futott rá. (II. 9-én a Berettyó vizét befogadó Sebes- Körösön és Hármas-Körösön még összefüggő jégtakaró volt.)

2. A gyors áradás következtében az acélos 18—20 cm vastag jégpáncél hirtelen szakadt fel, nem előzte meg enyhébb időszak, amikor a jég megpuhulhat, kásásodhat és így az acélos, keresztbefordult jégtáblákból kialakult jégtorlaszok a víz nyomásának jobban ellenálltak, a jégtáblák feltöredezése, feldarabolása nem következett be.

3. A hídnyílások, főleg a hullámtéri nyílások elégtelen méretei folytán a jégtáblák fennakadtak. A jégtorlódásokat kis részben a nyári fahidak, nagy részben azonban a háborús események következtében elpusztult, illetve felrobbantott hidak szükségmegoldásaként szűkebb hídnyílásokkal megépült hidak okozták.

A Berettyó folyó 1966. évi árvizét jól érzékelteti, hogy a szeghalmi Szabadság hídnál ke-134