Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1966-10-01 / 5. szám
Víz1 gazdálkodás az országos vízügyi főigazgatóság folyóirata 1966. SZEPTEM BÉR —OKTÓBER A Bolgár Népköztársaság éghajlata kontinentális. A mezőgazdasági termékekben való szükséglet emelkedésével, a társadalom erőinek fokozatos emelkedésével, a nemzeti jövedelemnek és társadalmi termelvényeknek megfelelően, az öntözés kiterjesztése már nemcsak mint a mezőgazdaság kötelező eleme, hanem mint eszköz a hozam fokozásának biztosítására szerepel. Általánosságban az öntözésekbe befektetett tőke eredménye mutatkozik a mezőgazdasági termelésben, ami az öntözött területek mennyiségét illeti. Bulgáriában 1962-ben a ténylegesen öntözött terület 569,6 ezer hektár, amely mintegy 10%-át teszi a megművelhető földnek. Ugyanebben az évben a mezőgazdasági termelvények értéke 1835,3 millió léva, csak az öntözött területekről 417,5 millió léva, ami 23%-ot képvisel. Tehát 10% öntözött megmunkált területről 23%-ot tesz ki az összes mezőgazdasági termel vények értéke. 1963-ban a ténylegesen öntözött terület 710,7 ezer hektár, azaz 12,5% a megművelt földből. Az összes mezőgazdasági termékek értéke 1922 millió léva, az öntözött területekről pedig 446,9 millió léva, azaz 23,2%. így tehát az öntözött 12,5% megmunkált területekről 23,2% terméshozam mutatkozik az öszszes mezőgazdasági termelésből. Az összes öntözött terület 1964. évben 811,9 ezer hektár, mely 16,8%-a a megművelhető területnek és amelynél 542,7 millió értékű terméshozam mutatkozik, azaz 28,3% a növénytermelés teljes értékének, ami 1915,7 millió lévát tett ki. E tények jól illusztrálják, hogy az öntözés mindnagyobb mértékben szükséges. Olyan tendencia is van, hogy bizonyos terméket kizárólag öntözött területeken termesszenek. A munka termelékenységének fokozása az öntözésnél elérhető azáltal, hogy alkalmazzuk a technikai és szervezési feladatokat. A kutatás során megállapítást nyert, hogy a nedvesítés késik azáltal, hogy technikailag nincsen kellőképpen végrehajtva az öntözés előkészítése. Kb. 40—50%-a a rendelkezésre álló időalapnak felhasználódik arra, hogy helyreállítsák a szükséges feltételeket a víz gravitációs mozgásához és a talaj egyenlő nedvesítéséhez, azaz, hogy kiküszöböljék a technikai akadályokat az öntözés előkészítésénél. A trágyázás mezőgazdasági növényzetnél öntözött feltételek mellett okvetlen szükséges, miután az öntözött mezőgazdasági növényzet a legintenzívebben felhasználja és teljesen, a tápanyagokat a műtrágyából és ezen a szükségletek még emelkednek akkor, ha a talaj bővebben kap vizet. A mezőgazdasági növényzet mennyiségi hozama eredménye egy sor kölcsönösen működő tényezőnek. Az öntözés csak az egyik ilyen tényező. Az agrotechnikai műveletek minőségének nem betartása a végrehajtandó határidőn belül nem nyújt optimális feltételeket, ez majd az öntözés végén mutatkozik. Azon tényleges okok, melyek még akadályozhatják, hogy még nagyobb terméstöbbletet kapjunk az öntözött területből, a következők: Az öntözési műveletek eredményeképpen 1963. évben terméstöbbletet kaptunk 253,7 millió léva értékben. Ezen termelvényeket azonban bizonyos költségek árán kaptuk. Ha alapul vesszük azt, hogy a vízfelhasználók az államnak fizetnek a vízért 0,15 lévát 100 m3 vízért és 0,5 lévát 1 hektár öntözési területért, a tsznek a pótköltségei 66,8 millió lévát tesznek ki. Ennek folytán a tsz-ek öntözési eredményként tiszta jövedelmet kaptak 186,9 millió léva értékben. Nemzetgazdasági szempontból, azaz ha kiindulunk a víz tényleges önköltségéből, az összköltség 75,4 millió léva és így a tiszta jövedelem 178,2 millió léva. 1964. évben a többlettermés értéke 285,8 millió léva és 65.0 millió léva költségnél a tiszta jövedelem 220,8 millió lévát eredményez. A víz ára, amint ezt kifejtettük, kb. ötször alacsonyabb a tényleges önköltségnél 1,80% vonatik el a tiszta jövedelemből, amit az öntözés eredményezett. Az árnak a kikerekítése a tényleges önköltségre annyit jelentene, mint a tiszta jövedelmet 10%-kal csökkenteni. Állami víznek önkötségi ára hektáronként 110,— léva és a tsz víznek pedig 102,— léva. Az öntözéssel kapcsolatos territorális tiszta jövedelem legmagasabb Délnyugat Bulgáriában — Blagoevgrad megye 653,— léva és Kardjali 129 Д Bolgár Népköztársaság öntözéses gazdálkodásának néhány kérdéséről
