Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)

1966-08-01 / 4. szám

pedig gépkocsira szerelt URH készülékekkel kell lehetővé tenni. A közlekedési vonalak közelében levő kisebb belvízborítások levezetése egyes helyeken — az illetékes helyi szervekkel történt megegyezés­sel — a vasúti-, ill. útárkokon keresztül történt. E lehetőség alkalmazását a Közlekedési és Pos­taügyi Minisztériummal egyetértésben kiszéle­síteni igyekszünk természetesen úgy, hogy egy­idejűleg a közlekedési vonalak biztonsága is növekedjék talajvíz-belvíz vonatkozásában. Több esetben akadályozták a belvizek levo­nulását az elégtelen nyílású műtárgyak és ká­ros hatásukat nem egyszer a robbantással vagy az út átvágásával (14. ábra) kellett megszüntetni. Helyreállításuk természetesen csak megfelelő méretekkel történhet. A védekezésben való együttműködés és össze­fogás — ha az érintett területen nem is egy­forma mértékben — megállapíthatóan jelentő­sen javult az 1963. évi belvízjárás óta. A mező­­gazdasági üzemek hozzáállása egyes területe­ken pl. a szegedi járásban igen jó volt, másutt azonban közömbösségről szóltak a jelentések. A tanácsok — elsősorban a belsőségek terü­letén — általában jól látták el belvízkárelhárí­tási feladataikat, a társulatok pedig mindenütt derekfcisan támogatták a védekezést irányító vízügyi igazgatóságok munkáját. Az említett általános és az igazgatóságok egyes helyi tapasztalatai alapján szükséges intézke­dések, munkák és hiányosságok kiküszöbölése annál inkább sürgető, mert a belvízvédekezés befejezése utáni esős időjárás valószínűvé teszi csapadékosabb évek folytatódását, ez pedig egy újabb belvízjárásos esztendő bekövetkezését. Mayer László Nemzetközi szakértő bizottság javaslata a vizek védelmében az turopai Gazdasági tiizottsagnoz* A vízszennyezés elhárítása fontos kormányfeladat. Szoros nemzetközi együttműködést kíván, a helyi ható­ságok, egyben minden vízfelhasználó közreműködését teszi szükségessé. A vizek szennyezéstől való védelme elválaszthatatlan része a készletgazdálkodási és hasz­nosítási koncepciónak. A vízkészlet racionális hasz­nosítását érintő minden kérdést az egyes vízgyűjtő­­területek sajátosságainak megfelelően kell megoldani.** A vízminőség védelmében, a következők szerint a közegészségügy megóvásával meg kell őrizni a felszíni és a felszín alatti vizek természetes minőségét, a víz­től függő biológiai környezetet: — jó minőségű ivóvíz termelése ésszerű költségek árán, — a vízi és egyéb növényzet, az állatvilág, megtar­tására vonatkozó tevékenységgel, — ipari víz termelése gazdaságos technológiával, — öntözés és az állatok itatására alkalmas víz ter­melésével. — üdülés (sport, pihenés), egészségi és esztétikai igények kielégítésével.*** Miután a vizek szennyeződése elleni jogszabályok kibocsátása kormányfeladat, távlati intézkedési tervet kell kidolgozni a szennyeződés csökkentésére és meg­előzésére. Ezért a következő elvek szerint minden törvényes, avagy adminisztratív módszert fel kell hasz­nálni. A víz minőségének védelmét az egyes kormányok­nak a soronlevő feladatok természetének megfelelően saját intézményeik révén kell megoldaniok. Kívánatos lehet, hogy az érdekelt országok erre alkalmas köz­ponti, területi és a vízrajzi egységeket alkotó térsé­geknek megfelelő szervezetet létesítsenek. Kívánatos volna, ha a vizek védelmére magasszintű, központi hatóságot, vagy koordináló testületet hívná­nak életre, amely az általános vízkészletgazdálkodási, vízhasznosítási feladatokat társhatóságokkal együtt­működve végezhetné. Ezen túlmenően helyes volna, ha a közigazgatási hatóságok és a vízfogyasztók kép­viselőiből, továbbá független szakértőkből álló testü­leteket bíznának meg e szervek szaktanáccsal való ellátására. A felszíni és a felszín alatti vizek tisztaságának vé­delmében olyan törvények meghozatala volna indokolt, amelyek minden folyékony és szilárd, házi, vagy ipari szenny felszíni vízbe, tárolóba való közvetlen és köz­vetett bevezetését (egyes kivételektől eltekintve) szigo­rúan megtiltják. Ilyen engedélyek természetesen csak az emberi életet, a közegészséget nem veszélyeztető anyagokra adhatók ki: ha a szennyezőanyag befogadó, asszimiláló képességét nem veszélyezteti, figyelembe véve az anyag fizikai, kémiai, biológiai, mikrobioló­­gai és radioaktív tulajdonságait, továbbá a lehetséges kezelési és eltávolítási módok gazdasági, szociális, to­vábbá kulturális hatásainak mértékét. Olyan vízvédelmi törvényeket kell hozni, amelyek­nek megfelelő szankciójuk van. A hatóságnak viszont olyan jogkört kell kapnia, amely azonnali intézkedé­sek megtételére hatalmazza fel. Szubvenciókkal, előnyös kölcsönök folyósításával, adókedvezményekkel is ösztönözni kell szennyvízkezelő­telepek, házi és ipari szennyvíztisztító-berendezések létesítésére. Segíteni kell olyan ipari technológiák be­vezetését, amelyeknek szennyező anyagai egyszerűbb és gazdaságosabb módszerrel lebonthatók. A kormá­nyoknak szorgalmazniok kell a víz tisztaságának vé­delmére a házi és ipari folyékony, szilárd tisztítási módszerek fejlesztésére irányuló tanulmányok készí­tését, továbbá a kutatás serkentését. Ajánlatos, hogy a tevékenységet országosan és nemzetközileg össze­hangolt tervek szerint bonyolítsák le. Minthogy a közönség támogatása nélkül a víz mi­nőségének védelmére irányuló program végrehajtása csaknem lehetetlen, az egyes népeket, de különösen a fiatalságot a vízkészlet megóvásának előnyeire és fontosságára kell oktatni. Ahol az egyes országokat közös felszíni vizek hatá­rolják, okvetlenül szem előtt kell tartani, hogy az ilyen víz közös vagyon és hasznosításában csak a kölcsönös érdek megóvása lehet irányadó. Az ilyen államoknak két- vagy többoldalú szerződésekkel kell a víz védelmének kérdésében megegyezniük, hogy sem a közegészséget, sem a gazdálkodás alapvető igényeit ne veszélyeztessék. A víz minőségének védelmében a nemzetközi együttműködést, különösen a kutatómun­kában, a szakértő kérdésben, szakértő cserében, vala­mint a kölcsönös adatszolgáltatásban igen jelentősen ki kell terjeszteni. * (A szerkesztőség megjegyzése: Örömmel állapíthat­juk meg, hogy az irányelvekben foglalt intézkedé­seket a magyarországi vízügyi főhatóság az elmúlt évek folyamán nagyobbára bevezette.) ** Ezeket az irányelveket az indokolt változtatások­kal a delta és tengerparti vizekre is alkalmazni kell. Minthogy az ilyen vizekre vonatkozó irány­elvek készítése még függőben van, a tengervíz olajszennyeződésének megelőzésére vonatkozó Nem­zetközi Egyezmény előírásai mérvadók. *** A vízfelhasználás kérdésében ezúttal nem a fon­tossági sorrendet követték. 126

Next

/
Thumbnails
Contents