Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1966-02-01 / 1. szám
1. ábra A V.Ag‘, AAMAR4 \ ГАНГА * &ШХА|,No> JSTVAH korcsoportú állatok igénye a vízminőséggel szemben azonos, az időszaki és napi vízfogyasztási csúcsok fokozottabban jelentkeznek. Az állattenyésztés termékei az elmúlt évben kb. 25 milliárd Ft értéket képviseltek, részarányuk a mezőgazdaság összes termeléséből 38— 40%. A szarvasmarha telepeknél nélkülözhetetlen tejház és központi takarmányelőkészítő, a vetőmag termelő célgazdaságoknál a magmosó-magtisztító, a szőlő- és gyümölcsgazdaságoknál a gyümölcsfeldolgozó üzemrészlegek műves vízellátás nélkül gazdaságosan, higiénikusan nem tarthatók fenn és nem fejleszthetők. Amíg a vízellátás nem koncentráltan jelentkezett, a kisebb vízfogyasztás mellett a keletkező szennyvíz mennyisége is kevesebb volt. A nagyobb mennyiségű vízfogyasztás nagy mértékben és koncentráltan növeli a keletkező szennyvizek mennyiségét, azokat a jövőben zárt csatornarendszerben és szennyvízkezelés után kell továbbítani, csak így lehet elkerülni a járványokat, amelyek emberre és állatra egvformán nagy veszélyt jelentenek. A mezőgazdasági üzemek vízellátását, annak közművesítését, a meglevő mezőgazdasági vízművek rekonstrukcióját, fejlesztését, bővítését a mezőgazdasági üzemek szerkezeti alakulása, fejlesztésének mérve határozza meg. Ugyanígy a csatornázás, amely kísérője és függvénye a vízellátásnak. I. A MEZÖGAZDASÄGI ÜZEMEK VÍZIGÉNYE ÉS vízellátásának helyzete A vízigények kielégítése napjainkban túlnyomórészt még egyedi módon kutakból (gémeskút, kerekeskút) történik, bár a mezőgazdaság szocialista átszervezése után a nagyüzemek állattartó telepeinek és majorjainak napi vízigénye eléri, sőt meghaladja a 100 m3/ nap vízmennyiséget. A mezőgazdasági üzemek vízellátása keretében kell gondoskodni az üzemi dolgozók, esetleg családtagjaik ivó- és háztartási vízéről is, ami nem kis feladat, ha az ellátandók számát szemüigyre vesszük: Áll. gazdaságok átlagos létsz. 179 125 fő (KSH) Mezőgazd. tsz-ek átlagos létsz. 1 198 681 fő (KSH) Mezőgazd. tsz,-ek családtagjai létsz. 1 076 825 fő E népesség 30 1/fő/nap fejadaggal (minimum) számolva napi 73 638 m3 ivóvíz igényt jelent. Öszesen: 2 454 631 fő A mezőgazdasági lakosság1 ellátása mellett az állatállomány igényét is ki kell elégíteni: Az állatok itató és tisztántartó vize: Szarvasmarha Sertés Ló Juh Tej kezelés 1 654 703 db 4 430 605 db 300 811 db 2181400 db 499 447 1 99 137 m3/nap 93 423 m3/nap 22 394 m3/nap 31 148 m3/nap 8 146 m3/nap (50+10 liter) (15 + 5 liter) (70+ 5 liter) (10+ 5 liter) ( 6 liter) A múltban a majoroknak lakóhely szerepük is volt. Az állami gazdaságok nagyrészt a falvaktól távoli volt nagybirtok területén alakultak ki, ahol a munkaerő a földnélküli mezőgazdasági napszámosokból került ki. Ezért ezek a gazdaságok sok esetben lakóteleppel is rendelkeztek, mert állandó munkaerőt csak így lehetett biztosítani. A vízellátásról e lakótelepeknél a továbbiakban is gondoskodni kell. A termelőszövetkezeteknél más a helyzet, ezek községek közelében alakultak, a munkaerőt a község tsz tagsága adja, akiknek a faluban lakóháza van. A művi vízellátást a község és a tsz-major általában közös vízmű építésével oldhatja meg. Ezt elősegíti a mezőgazdasági üzemek és a lakóte-12
