Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1966-08-01 / 4. szám
tatást adunk ki a „Vízgazdálkodás” (Gospodarka Wodna) c. folyóiratban „IGW Közlemények” (Biuletyn IGW) címmel. Az Intézet által végzett tudományos, műszaki és gazdasági tájékoztatás segíti a különféle intézmények vízgazdálkodási vonatkozású kutatási, műszaki, gazdasági és szervezési munkáját. Az Intézetet erre a tevékenységre a Minisztertanács kötelezte s ebből a célból működik a Műszaki és Gazdasági Szakmai Tájékoztatási Központ. Az IGW állítja össze és bocsátja az érdekeltek rendelkezésére a vízgazdálkodási tárgyú hazai és külföldi irodalom címjegyzékét, valamint a jelentősebb irodalmi művek kivonatos isméidé tését. A fentieken kívül az Intézetnek a következő, rendszeresen megjelenő kiadványai vannak: 1. Express-Tájékoztató (Ekspres-Informacja), — havi folyóirat; 2. Tudományos, Műszaki és Gazdasági Tájékoztatási Közlöny (Biuletyn Informacji Naukowej, Technicznej i Ekonomicznej) — havi folyóirat; 3. a Tudományos, Műszaki és Gazdasági Irodalom Szemléje a Vízgazdálkodás területéről (Przeglad Literatury Naukowej, Technicznej i Ekonomicznej z dziedziny Gospodarki Wodnej), — szabálytalan időközökben, évenként kb. négyszer; 4. Tájékoztató a Tudományos-Kutatási és Tanulmányi Munkák Eredményeiről Lengyelország vízgazdálkodása terén (Informator о Wynikach Prae Naukowo-Badawczych i Studialnych w zakresie Gospodarki Wodnej), évkönyv. A Intézet együttműködést folytat a külfölddel a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tudományos-kutatási munkáinak koordinálása keretében, valamint kétoldalú megállapodások alapján a rokontevékenységet végző intézetekkel. Az első ilyen szerződés megkötésére a magyar Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézettel 1963-ban került sor. A folyó évben írták alá Magyarország és Lengyelország Vízgazdálkodási Szerveinek Vezetői az intézetek közötti további együttműködésről szóló megállapodást. Ez a megegyezés többek között kölcsönös tájékoztatást tervez kiválasztott témákban a munkák eredményeiről, továbbá egyes problémákban közös kutatások elvégzését s a lehetőségekhez képest közös konferenciák vagy szimpozionok szervezését irányozza elő. A külfölddel való együttműködésnek fontos eleme a közlemények és ösztöndíjasok cseréje, valamint részvétel a konferenciákon és szimpozionokon. A VÍZGÉPÉSZETI VÁLLALAT ÉLETÉBŐL A mai OVF Vízgépészeti Vállalat 1959 elején, a korábban kizárólag öntözésre létesített két kisebb vállalatból alakult, amelyet egyidejűleg a vízügyi szervezet más egységeiből leválasztott gyártó részleggel egészítettek ki. Megalakulása után a vállalat egyik részlege, az 1. sz. üzem Kunhegyesen, a 2. sz. Gyulán, a 3. sz. Budapesten (Kvassay zsilip) kezdte meg működését. A megalakult új vállalat központja Budapesten, a Rákóczi út 41. sz. alatt a Budapesti Vízügyi Igazgatósággal (BUVÍZIG) és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézettel (VITUKI) közös födél alatt kapott helyet. Ebben az időszakban az új vállalat feladatkörébe az öntözőművek üzemeltetése, főként azonban az öntözőberendezések gyártása és javítása tartozott. A vállalat 4. sz. Vízműépítő egysége 1960 folyamán létesült, amely kezdetben kizárólag törpevízművek építésével foglalkozott. Röviddel ez után kialakult a 4. sz. gyáregység szervezetében a vállalat általános, központi technológiai szerelőrészlege is. Az egész vízügyi szervezet és a gépesítés jelentőségével egyidőben a Vállalat gyártmányösszetétele, és a gyártmánycsaládok száma is egyre szélesedett, finomodott. A harmadik ötéves tervben a mezőgazdasági öntözésben nem a mennyiségi, hanem a minőségi fejlesztés lesz jellemző. Ezért a vállalat fejlesztésében e tervidőszak során egyéb termékek gyártása és fejlesztése lép előtérbe. Az öntözési feladatokat a vállalat ez év január 1-i hatállyal egyébként is a területi vízügyi igazgatóságoknak adta át. 102