Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1966-08-01 / 4. szám
kája, talajtan, mezőgazdasági és erdészeti tudományok, meteorológiai és rádióaktivitás, hidrológia és geohidrológia, geofizika és hidraulika) felhasználását kívánják meg. Az említett irányban végzett kutatások általánosságban véve a vízkészletek leghatékonyabb hasznosítására vonatkozó alapelvek megállapítására szolgálnak. A vizeknek a túlzott szennyezettség elleni védelme a következő problémákat foglalja magába: a vízminőségi vizsgálatok analitikai módszereinek kérdése, a befogadók tisztasági, ill. szennyezettségi állapotának vizsgálata és a változások előrejelzése, ehhez kapcsolódva a vizek természetes vagy mesterséges berendezésekkel előidézett öntisztulásának problémája, a szennyvíztisztítás technológiai folyamatai, végül a kiemelt különleges kérdések: a vizek védelme a túlzott sóssá válással és a nagy hőerőművek hűtővize okozta túlzott felmelegedéssel szemben. Az említett kutatások célja az új, főleg a toxikus anyagok okozta szennyeződések ellenőrzése, az analitikus módszertan tökéletesítése és korszerűsítése (a mérések automatizálása), a tisztítótelepek építésére fordított beruházásokkal való takarékoskodás a befogadók feldolgozóképességének meghatározása útján, továbbá a központi tisztítótelepek alkalmazása. A vizek túlzott sóssá válása elleni védelem terén az lGW-hez tartozik a felmelegedett víz hatásának vizsgálata a biocönózisra, valamint a duzzasztóműves tározókban a nyílt vízforgatás alkalmazására vonatkozó kutatások. A vízminőségi kutatásokat négy tudományos kutatási vízvédelmi kirendeltség, valamint a krakkói önálló munkahely végzi, amelyek vegyi, hidrobiológiái és fizikai laboratóriumokkal rendelkeznek. A hidrotechnika korszerűsítésének problémáit magába foglaló irány az alábbiakra oszlik: az altalaj és a víz fizikai és kémiai tényezőinek a hidrotechnikai építményekre és berendezésekre gyakorolt hatásával kapcsolatos, valamint az építményeknek az altalajra és a szárazföldi vizek vízjárására kifejtett hatásával kapcsolatos vizsgálatok, a vízépítés szerkezeti és elvi megoldásainak tökéletesítését célzó kutatások az építmények elhelyezése, biztonsága és gazdaságossága, valamint új helyi és pótanyagok alkalmazása szempontjából. Külön feladat a hajózási viszonyok megjavítása, a belvízi víziutakon levő hajózási létesítmények és berendezések korszerűsítése, valamint Lengyelország víziútjainak a KGST-tagországok egységes víziúthálózatához történő csatlakozása. A harmadik irány kutatásainak célja: tartós és gazdaságos szabályozási, védelmi és lecsapolási építmények létesítése, a felszíni vizek duzzasztása következtében keletkező károk csökkentése vagy megszüntetése, tartós és hatékony föld-, beton-, acélépítmények és szerkezetek alkalmazása, továbbá gazdaságossági szempontból indokolt új anyagok bevezetése. A felszíni és felszín alatti vizek hidraulikai kutatásai a főiskolák vízügyi laboratóriumainak igénybevételével, valamint — a szivárgási jelenségek és a felszíni vízmozgás vizsgálatai — saját elektrohidroanalógiai módszerek alkalmazásával folynak. A főiskolai tanszékekkel közösen folynak a kutatások a föld- és betongátak szerkezeteire, valamint a helyi anyagoknak a vízépítésben való alkalmazására vonatkozóan. Egyes nagyobb vízi építkezéseken kutatóállomásokat is szervezünk. 5. Az Intézet szervezete és tervezett jejlesztése Az Intézet szervezeti felépítéséről az 1. ábra nyújt áttekintést, A jövőben a Visztula mentén létesítendő laboratóriumok és új székház megépítése után, a szükségeshez mérten Alkalmazott Hidraulikai Osztály, valamint a Technológiai és Vízépítési Anyagok Osztálya létrehozását tervezzük. A kutatási irányok szerint a pénzügyi ráfordítások megoszlása a következő: — a vízkészlettel való ésszerű gazdálkodás 25% — a vizek védelme a túlzott szennyezettség ellen 40% — a hidrotechnika korszerűsítése 24% — egyebek (tájékoztatás és kiadványok is) 11% A természeti és műszaki jellegű kísérleti kutatásokban változtatásokat tervezünk, amelyek lényege a modell-kísérletezésnek, a számító és analógiái gépeknek, továbbá a rádióaktív izotópoknak szélesebb körű alkalmazása. A közgazdasági kutatások és a távlati tervezés terén is változások lesznek azáltal, hogy szélesebb körben alkalmazzuk az ekonometriát, a matematikai statisztikát, különösen pedig az operatív számítást és a programozást. A mérő-ellenőrző munkánkban, főleg a vízvédelem terén, bevezetjük a folyamatos automatikus méréseket. A személyi feltételek kielégíthetik az Intézet fejlesztési szükségleteit, ha megfelelően alkalmazzuk a fiatal szakemberek felkészítésének és továbbképzésének politikáját. Ennek a célnak elérését szolgálják a külföldi ösztöndíjak és gyakorlatok, a tudományos címek megszerzése és a tudományos tájékoztatás. Az Intézet kiadói tevékenységet is folytat. A befejezett tudományos-kutatási munkák eredményeit a „Vízgazdálkodási Intézet Munkái” (Prace Instytutu Gospodarki Wodnej) c. kiadványban, a részeredményeket, tanulmányokat stb. az „IGW Kutatási Anyagai”-ban (Materialy Badawcze IGW) tesszük közzé. Mindkét kiadvány évenként négyszer jelenik meg. Az egyes tudományos osztályok tevékenységéről, az egyes témák előrehaladásáról, az Intézet tevékenységéről, valamint a Tudományos Tanács működéséről rövid híreket és tájékoz-100
