Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1965 / Melléklet
VÉDEKEZÉSI TAPASZTALATOK A BAJAI VÉDVONALAKON Különlegesen alakult a helyzet a nagy dunai árvédekezés során a Duna balpartján Solt és az országhatár között. Solt és Baja között az árvédelmi töltés jórészt a jeges árvíznek megfelelő biztonságra épült ki. Az árhullám magassága meghaladta ugyan az eddigi jégmentes maximumot, de alatta maradt a töltések erősítésére mértékadónak megállapított vízszintnek. Ennek megfelelően a levonuló árhullám ezen a részen nagyobb feladat elé nem állította a védekezőket. A Dunaföldvár—bajai szakasz néhány vízmércéjén észlelt jellemző vízállás: Jégmentes Jeges maximum 1965. évi tetőzés Dunaföldvár 673 (1897) 924 (1956) 703 (VI. 18.) Meszes gátőrház 660 (1897) 841 (1956) 691 (VI. 19.) Fájsz gátőrház 870 (1897) 1117 (1956) 883 (VI. 19.) ^rscl^csciiiád szív. telep 670 (1954) 812 (1956) 720 (VI. 19.) Baja 912 (1954) 1037 (1956) 976 (VI. 20.) Kritikussá vált a helyzet azonban a Dunavölgyi főcsatorna alsó, 20 km-es töltésezett szakaszán, ahol a tetőző vízállások a következők voltak: b) a középső vízgyűjtőterület vizeit a csornai zsilip lezárásával a Sárközi-belvízrendszer felé terelték, illetve visszatartották; c) a töltésezett szakasz felett, Nemesnádudvamál a főcsatorna vizét megcsapolták a II. sz. főcsatorna felé; d) üzembehelyezték a sükösdi vízkivételi szivornvát, amelyen keresztül mintegy 400 lit/s víz eltávolítására volt lehetőség; e) búvár segítségével teljesen lezárták a torkolati árvízkaput és az odaszállított szivattyúkkal 3,2 m3/s-ot emeltek át. Mindezek a műveletek együttes hatásaként a Dunavölgyi főcsatorna alsó szakaszán tetemes vízszint-csökkentést lehetett elérni és az átszakadással fenyegetett töltés tehermentesült. A vizek visszatartása miatt a Sárközi rendszerben ugyan 530 kh (90%-ban rét) pámapos elöntés alá került, de az érsekcsanádi szivattyútelep 4 m3/s teljesítményét ideiglenesen felállított szivattyúkkal 7,5 m3/s-re emelték, így a rövid ideig tartó elöntés számottevő kárral nem járt. Súlyosabban alakult a helyzet a Baja—országhatár közötti 48 km hosszú Margittaszigeti vonalon. Az itteni tetőző vízállások a következők: Jégmentes 1965. évi Jégmentes 1965. évi maximum maximum Jeges maximumok Torkolati árvízkapu 90.81 (1954) 91.27 (VI. 18.) Sükösd 90.81 (1954) 91.31 (VI. 20.) Az igen rossz töltésanyag miatt ilyen vízállások mellett a töltésszakadás bekövetkeztével kellett számolni, aminek elkerülése céljából erőteljes beavatkozások történtek a főcsatorna vízszintjének mesterséges csökkentésére. Így: a) a Dunavölgyi főcsatorna felső, Pest megyei vízgyűjtőjének vizét teljes egészében a Soroksári Dunaág felé terelték; Baja Szeremle, 1/7. gátőrház Dunafalva, gátőrház Mohács Országhatár 111. gátőrház 1037 (1956) 912 (1954) 976 (VI. 19.) 820 (1956) 695 (1954) 767 (VI. 20.) 837 (1956) 714 (1954) 780 (VI. 20.) 1010 (1956) 924 (1954) 984 (VI. 19) 724 (1956) 709 (1954) 769 (VI. 19.) A rendkívül magas vízállások mellett a töltéseket eddig soha nem észlelt tartósságú víz támadta. 102 napig voltak a töltések a viz nyomásának kitéve és a vízállás mintegy 5 km 72
