Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1965-06-01 / 3. szám
3. táblázat Csapadékviszonyok alakulása 1964-ben Gazdaság Április Május Június 1 Július Aug. Szept. Összes term. öntözéssel összes csapadék természetes csapadék csapadék milliméter Baja 56,9 62,3 57,3 56 67,6 44 344.1 139 483,1 Bácsalmás 92 73 86 61 55 — 367 118 485 Kiskőrös 30 21 130 29 42,6 22 274.6 122 396.6 Helvécia 47 33 113 64 67 87 411 144 555 Hosszúhegy 47,7 76 135,5 85,8 79,4 49,7 474 92 566 Izsák 33 20,6 168 30,9 76,3 43,7 372,5 110 482,5 Kalocsa 38,3 37,6 117,9 69,5 83,3 41 387,6 127 514.6 Kunbaja 17 32 92 76 42 44 303 93 396 Solt 59,6 31,6 121,2 26,6 44,4 17,5 300,9 116 416.9 Városföld 22,3 41,9 120,6 23,4 10,3 102 320,5 149 469,5 Igazgatósági átlag: 44,4 42,9 114,1 52,2 56,8 45,1 355,5 116,6 472,1 technológiai utasítás részleteire nem kívánunk kitérni, egyes vonatkozásait azonban — mivel a gyakorlatban beváltak — ismertetjük. 1. Az öntözési tervek alapján az egyes táblák, vagy táblán belül a növények vetéshatárát az egy fővezetékállásból öntözhető terület határával megegyezően alakítjuk ki. A tervek készítése során az egyes növények vetésterületének meghatározásakor az öntözési lehetőségekből indulunk ki, és az alapján határozzuk meg a pontos területnagyságot. Ebben az esetben elkerülhetők azok a szabálytalan, több időt igénylő üzemeltetési megoldások, amit az egy állásból gazdaságosan üzemeltethető terület határán kívül eső részek öntözése jelent. 2. Az öntözendő kapás és egynyári szálas takarmány növények területét — lehetőséghez mérten — az előző nyár végén szerves trágyázásban részesítjük. A trágyát a nyárvégi talajmunka során juttatjuk a talajba. 3. A tervezett terméseredmények alapján számított tápanyagokat biztosítani kell az öntözéses termesztés részére. Az alaptrágyában adandó műtrágyamennyiségeket az őszi talajmunkák során dolgozzuk be a talajba. (Az egységnyi termés eléréséhez szükséges tápanyagmennyiségeket a 4. sz. táblázat tartalmazza.) 4. Öntözött területen a mélyszántást legalább 40 cm mélyen végezzük. Amennyiben ez az altalaj kedvezőtlen kémiai tulajdonsága miatt nem valósítható meg, az altalajlazítást oldjuk meg. 5. Az öntözőtelep tervdokumentációjában javasolt útáthelyezéseket lényegében megvalósítottuk. Az áthelyezések a szakszerűbb, gazdaságosabb üzemelés megvalósítását célozták. 6. Előre gondoskodtunk az öntözésben legjobban bevált növényfajták vetőmagjáról. 7. A vetési munkák során a sorok irányának meghatározását összehangoltuk az öntözés üzemeltetési tervével. A sorok irányát a szárnyvezetékek irányával párhuzamosan alakítottuk ki. 8. Az évelő pillangós területnagyságának megfelelően gondoskodtunk megfelelő szériiterületről és szárítóállvánvról. 1964-ben már nem az állványos, hanem teljes felületen a hideglevegős szénaszárítást alkalmaztuk (két gazdaságunkban forrólevegős szénaszárító üzem is van). 9. Az öntözési és növényápolási munkákat összehangoltuk. 10. A fejtrágya formájában adandó műtrágyákat — amennyiben rendelkezett a gazdaság műtrágyaoldó berendezéssel — az öntözővízben oldott formában juttattuk a területre. 11. Az öntözések végrehajtása során a folyamatos vízellátásra törekedtünk. Az egyes növények kritikus fejlődési szakaszainak megállapítása, a jelenlegi szakmai felkészültség mellett pontosan nem végezhető el. A berendezések kapacitása sem teszi lehetővé, hogy e szakasz rövid ideje alatt az öntözést nagy felületeken végrehajtsuk. Ezért a talajt állandóan olyan nedvességi fokon igyekeztünk tartani, ami a növény számára kedvező. 4. táblázat Az 1 q termés előállításához tervezett főbb táplálóanyagok* 1 q termés előállításához a 1 w Megnevezés szükséges hatóanyag (kg) и <8 N P К 1. Búza és rozs 2,05 1,05 0,50 2. Árpa 1,50 0,85 0,55 3. Zab 1.80 0,70 0,50 4. Szalmafélék 0,48 0.20 0,90 5. Kukorica 1,67 0,56 0,36 6. Szója 5,10 1,02 1,30 7. Kukoricaszár 0,84 0.80 1.64 8. Borsó 3.74 1.00 1,25 9. Cukorrépa 0.18 0,08 0,23 10. Dohány 2,45 0.66 5,09 11. Olajosnövények 3,50 1.80 1,00 12. Burgonya 0,33 0,12 0,60 13. Pillangós takarmány (széna) 2,06 0,56 1,50 14. Egyéb szálas takarmány 3.16 0.62 1,00 15. Silókukorica 0,62 0,20 0.45 16. Takarmányrépa 0.19 0.07 0,42 17. Repce 3.50 1.80 1.00 18. Rét (széna) 2.64 0,72 2.00 19. Legelő (zöld) 0,66 0,18 0,50 * Hatóanyag-átszámítási kulcsok szabvány műtrágyákra: N = 5,00; P = 5,50; К = 2,50. A felhasznált 100 q átlagos istállótrágya tápanyagát a következő kulcsok szerint lehet átszámítani: N = 40 kg; P = 25 kg; К = 50 kg. Az egyes növények vízmennyiségeit a folyamatos vízbiztosítás elve alapján állapítottuk meg. Másodlagos tényezőként kezeltük az egyes növények eltérő időben jelentkező igényét. 71