Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1965-06-01 / 3. szám
ren országos viszonyaiban az utolsó helyek egyikén vagyunk. 1963. év végén az 5 város és 108 község területén összesen csak 14 helyen volt tisztasági fürdő. Sajnos, a tisztasági fürdők létesítésére, fejlesztésére támogatást nem kapunk. Ott, ahol a lakosság támogatásával és a községfejlesztési alap maximális hozzájárulásával a közműves ivóvízhálózatot kiépítettük, nincs további anyagi erő arra, hogy tisztasági fürdőt is kiépíthessük. A községfejlesztési alap erre a célra már nem vehető igénybe, mert a vízellátáson kívüli — egyéb kommunális, kulturális — halaszthatatlan problémák megoldása a községekben a vízműhozzájárulás után nem tűr halasztást. Az idényfürdők tekintetében sem jobb a helyzet. A megye több helyén feltárt termálvizek anYagi lehetőségek hiányában felhasználásra nem, vagy csak részben kerülnek. Kiskőrös, Kecel, Dávod termálvizes kútjai kihasználására az első lépéseket megtettük, de tovább jutni már csak támogatással lehet. A strandfürdők száma elenyészően csekély a megyében, csupán 14. Ez a szám a megye nagyságához és település számához viszonyítva nem mondható soknak, ámbár a felszabadulás óta igen nagyot léptünk előre, mert a megyében kéthárom strandfürdőn kívül nem volt megfelelő idényfürdő. Kommunális ellátottságunk terén a sorrendiség meghatározásával fejlesztési terveinket következetesen végre kívánjuk hajtani, melyhez eddig is megkaptuk, ezután is kérjük az Országos Vízügyi Főigazgatóság támogatását. II. Bács-Kiskun az ország legnagy°bb mezőgazdasági művelési területtel rendelkező megyéje. Nem közömbös, hogy a szocialista átszervezést követően a nagyüzemi gazdaságok milyen terméseredményeket érnek el. A terület csapadékban szegény, a tenyészidő alatt lehulló csapadék 300—350 mm, mely a termeléshez nem elegendő. A megyét 117 km szakaszon a Duna, 37 km hosszúságú szakaszon a Tisza határolja, tehát az öntözéses gazdálkodás lehetősége fennáll. Ennek ellenére a felszabadulás előtt, de az azt követő években sem terjedt el az öntözéses gazdálkodás, miután az egyéni termelők a szükséges beruházási lehetőségekkel nem rendelkeztek. 1947-ben mindössze az összszántóterületnek 0,2%-án, 146 kát. holdon folyt öntözéses gazdálkodás. A következő évek a kísérletezés évei voltak. A felszínen gyártott földalatti vasbetoncsöves, de még felszíni rendszerű öntözésről fokozar tosan — a sok rosszul sikerült és sikertelen kísérlet után — jutottunk el 1960-ban az eddigi legmodernebb öntözési módhoz, az eternit nyomócsöves esőztető öntözéshez. Ez az öntözési mód a legkedvezőbb, mivel a További kísérletek során meg Kell állapítani azoknak a tét' ményeknek a sorát, ahol öntözéses gazdálkodással a maximális gazdasági eredmények érhetők el. Külön ki kell emelni a 7400 kh-os kalocsai automatikus szabályozással ellátott esőztető öntözőfürtöt, melynek berendezése és automatikája már a világszínvonalnak megfelelő. A tervezett kihasználás mellett az öntözőfürt kiszolgálás költsége felére fog csökkenni az eddigi alkalmazott hordozható, gyorskapcsolású öntözőberendezésekéhez képest. Az öntözőfürtöt a 3—4. ábra mutatja be. A Duna melletti öntözés fejlesztését az 5. ábra mutatja. A terv megvalósításával 137 250 kh nagyságú terület öntözése lenne megvalósítható. Terveinkben szerepel, hogy a jelenlegi 45 000 kh öntözött váltakozó terepszinthez kötöttség nélkül tud alkalmazkodni. Ezen túlmenően a csatornáktól távoleső területeken öntözésre adott lehetőséget a csőkutas vízbeszerzés. A Vízügyi Igazgatóságok a tanáccsal karöltve elkészítették az öntözés fejlesztési terveket és a tervek alapján végzik tevékenységüket. A fejlesztés számszerű adatait a következő számok mutátják: öntözött terület 1959 4 135 kh I960 7 892 kh 1961 11 804 kh 1962 27 694 kh 1963 35 158 kh A fenti adatokon kívül 1963-ban már 10 000 kh-on folyt csőkutas öntözés (csőkutak száma 954 db). A következő néhány terméseredmény bizonyítja az öntözéses gazdálkodás eredményét: területet 200 000 kh-ra növeljük. Terveink megvalósításában tovább kell fokoznunk a meglévő jó együttműködést a vízügyi igazgatóságokkal. Megfeszített közös munkánk nyomán el fogjuk érni azt, hogy a homokpusztaságokból a szőlő, gyümölcs, zöldség kultúrájává változzon Bács-Kiskun megye és szorgalmas mezőgazdasági lakosságának megfelelő életkörülményeket, életszínvonalat biztosíthassunk. III. A kommunális vízellátáson és az öntözésen — mint kiemelt feladatokon kívül — igen sok terület van, ahol a tanácsok közösen dolgoznak a megye vízgazdálkodási feladatait ellátó 3 vízügyi igazgatósággal (6. ábra). Elsősorban az 1960. évi 29. tvr. alapján megalakított vízgazdálkodási társulatokra gondolunk. Öntözéssel termeli növény Termésátlag q/kh. öntözéssel Száraz műveléssel Öntözéssel elért többlet * % kukorica 25,69 15,98 9,71 60 csemege paprika 125,00 105,52 19,48 18 fűszerpaprika 41,73 18,71 23,02 124 paradicsom 90,90 56,34 34,56 61 cukorrépa 197,90 117,05 80,85 69 67
