Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)

1965-04-01 / 2. szám

nem a hosszanti oldalon az irodaépület leié esik, előtte be­tonozott tér terül el. A teljes kiviteli összeg 6 002 000 Ft volt. Ez a kiviteli megoldás a mű­hely fekvését tekintve szeren­csésnek mondható és a régebbi műhelyekkel egységes egészet alkot, közbezárva a szerelő­udvart. A régebbi műhelyeket, melyek tulajdonképpen téliesí­tett barakkok, továbbra is fenn kellett tartani autószerviz és javító, valamint raktározási célokra. A kivitelezés minősé­gileg jó, az építő vállalat az eredeti határidót csak kevéssel lépte túl. Az Igazgatóság szer­számgépparkja az építkezés időszakában 3 db-bal szaporo­dott. Mindhárom új műhely ha­sonló fűtési berendezéssel van ellátva, a szerelőcsarnokok thermoventillátoros megoldás­sal, az egyéb műhelyek radiá­torokkal. A festő, kovács és he­gesztő műhelyek ventillátorok­kal, a mosdók ködtelenítőkkel vannak felszerelve. A szerelő­­csarnokban híddaruk könnyítik meg a nehéz alkatrészek eme­lését és szállítását, a székes­­fehérvári és miskolci műhely­ben 12 m fesztávú, 5 tonnás tí­pusdaruk, a bajai műhelyben 14 m fesztávú, egyedi tervezé­sű 10 tonnás darú. Az új, korszerű műhelyek lehetővé teszik a fokozódó gé­pesítés növekvő javítási igé­nyének kielégítését, amit az el­múlt évek és a folyó év terme­lési értékének alakulása is mu­tat (6. ábra). Mindhárom beruházásnál alapvető hiba a komplexitás hiánya. Az eredetileg beterve­zett keretek, melyek az összes szükséges létesítményt tartal­mazták, csökkentésre kerültek, ezért csak a legszükségesebb termelési célokat szolgáló épü­leteket lehetett létrehozni. Így pl. Miskolcon ma is megoldat­lan a megfelelő nagyságú öl­töző és mosdó. Nincs betono­zott külső munkatér, nincsenek kiépített utak, így esős időben a közlekedés és külső szerelés gyakorlatilag lehetetlen. Baján a megépített mosdó és öltöző kicsi, ezenkívül a raktározás sincs megoldva. Székesfehér­váron is a szociális létesítmé­nyek szűk volta, az udvar csa­tornázásának, megfelelő utak­nak és kültéri betonozott sze­relőiéinek hiánya a legnagyobb probléma. Ezen hiányok miatt a műhelyeket a jövőben tovább kell fejleszteni, hogy valóban minden szempontból megfelel­jenek egy korszerű javítómű­hellyel szemben támasztott kö­vetelményeknek. A szakaszolt beruházás népgazdaságilag be­ruházói és kivitelezői szem­pontból sem gazdaságos. Ezért le kell rögzíteni, hogy a jövő­ben csak komplex beruházás engedélyezhető, melynek kere­tében az összes korszerű javí­tási technológia szempontjából és szociális szempontból lénye­ges építmények egyidejűleg megvalósíthatók. Többszakaszú beruházás csak termelési gaz­daságossági okokból lehetséges. A komplex beruházás szép példája a Vízgépészeti Vállalat lajosmizsei üzeme. Az üzem 27,26 mx 51,94 m nagyságú háromhajós szerelőcsarnokból (7. ábra), lakatos- és kovács­műhely részből, külön fedett és félig nyitott raktárból, vas­­darabolóból, festőműhelyből, valamint a szükséges irodákból (8. ábra), öltöző- és mosdó­helyiségekből, étkezőből, kerék­pártárolóból, kazánházból, külső betonozott szerelőtérből, beton közlekedési úthálózatból áll. Az öltöző és mosdó a lakatos­műhely mellett a kazántér fe­lett nyert elhelyezést, a festő­műhely a raktárral egy épület­ben van. Az épületek elhelye­zése, az egyes műhelyek sor­rendisége megfelel az üzem technológiája sorrendjének. Az üzem legkorszerűbb világítás­sal, központi fűtéssel van el­látva, a festő-, kovács- és he­gesztőműhelyek szellőzőberen­dezésekkel vannak felszerelve. Az üzem minden szükséges szerszámgéppel rendelkezni fog, így többek között lefejtő 7. ábra. A Vízgépészeti Vállalat lajosmizsei üzemének háromhajós 'zerelőcsc.rnoka építés közben 56

Next

/
Thumbnails
Contents