Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1965 / Melléklet
A KISZ-szervezetek is a védekezők segítségére siettek és az árvízveszély elmúltával serényen tevékenykedtek a védekezésnél felhasznált anyagok visszanyerésében. Tanújelét adták hivatásszeretetűknek a vízügyi nyugdíjasok, akik nagy tapasztalataik átadásával segítettek. A baráti szocialista országok együttműködése az idei árvízvédekezésnél is megmutatkozott. Köszönet illeti az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet katonai alakulatoknak azokat az egységeit, amelyek mind a nyugatdunántúli, mind a dunai árvíz alkalmával segítettek a védekezésben és a mentésben. A Német Demokratikus Köztársaság vízügyi szolgálata baráti segítséget nyújtott egyes árvízvédekezési anyagok rendelkezésre bocsátásával és az árvédekezéshez szükséges gépek soronkívüli szállításával. A Duna völgyében 600 ezer hold értékes mezőgazdasági területet, városokat, községeket, ipartelepeket, közlekedési útvonalakat veszélyeztetett az árvíz. Bárhol szakad át a gát, nehezen kiheverhető, igen súlyos anyagi károk keletkeztek volna. A védekezéssel sokmilliárdnyi értéket sikerült megmenteni a pusztulástól. Ennek ellenére is, az árvíz és a belvizek mintegy másfél milliárd forint kimutatható veszteséget és többletkiadást okoztak a népgazdaságnak. A nyugatdunántúli árvizek és a hosszan tartó magas dunai vízállás miatt mintegy 670 millió (a Nyugat-Dunántúlon kb. 220 millió, a Duna mentén kb. 450 millió) forint kár keletkezett; a rendkívüli belvizek kb. 430 millió forint kárt okoztak. Az összes kárból mintegy 750 millió forint a mezőgazdaság vesztesége, ez jórészt az alföldi belvíz járta területek és a tiszai hullámterek elöntéséből keletkezett. A védekezési költség kereken 450 millió forintra rúg (a Nyugat-Dunántúlon kb. 40, a Duna mentén 350, a belvizeknél 60 millió forint). Ebből a visszanyerhető anyagok (zsák, pátrialemez, terméskő), valamint a védekezés során létesített végleges jellegű művek (szorítógátak, körtöltések, lokalizációs gátak) mintegy 80 millió forint értéke megtérül. A nyugatdunántúli árvíz következtében 353 ház elpusztult, 870 megrongálódott. A 400 kilométer hosszú Duna-szakasz mentén az eddigi felmérések szerint 340 összedőlt, illetve erősen megrongálódott épületet kell újjáépíteni és 2300 kisebb mértékben megrongálódott házat kell kijavítani. Számos Duna menti üzem termelésében jelentős kiesést okozott a magas víz. Az árvíz rövid ideig tartó elöntést okozott a Nyugat-Dunántúlon 150 ezer holdon. A Duna mentén károk csak a hullámtéren és a töltések mögötti, fakadóvizekkel borított sávon keletkeztek — 60 ezer hold szántóterületen — ahol a vízkár természetes velejárója az árvíznek. Kétszázezer holdat újra kell vetni. Ehhez a vetőmagot, a műtrágyát és a talajművelő gépeket a kormány rendelkezésre bocsátotta. A veszély elmúltával nagy erővel megindult a helyreállítás. A megrongálódott vízi létesítményeket és műtárgyakat az Országos Vízügyi Főigazgatóság dolgozói október végéig kijavítják. A védekezéshez felhasznált anyagok visszanyerése folyik. A közlekedési létesítményeket nagyrészt már rendbe hozták. A személyi tulajdonban levő, megrongálódott házak újjáépítésének segítésére a megyékben helyreállítási albizottságok alakultak. A helyreállítási munkákhoz az OTP hosszú lejáratú, kamatmentes hiteleket biztosít. A károsultakat a kormány adókedvezményben részesíti. A veszteséget szenvedett termelőszövetkezetek gazdálkodásához szükséges anyagi és pénzügyi feltételek biztosítására intézkedés történt. Az elpusztult ingóságok, egyéb személyi károk pótlására a károsultak segélyben részesülnek a Vöröskereszt által társadalmi kezdeményezésre szervezett gyűjtésből. 155
