Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1965 / Melléklet
gátat építettünk ki (3. sz. kép). Azon a szakaszon, ahol a házak közel voltak a partfalhoz, ott a házsor út felőli oldalán építettük ki a szorítógátat, természetesen akkorra már a szorítótöltéssel körülvett házak lakóit biztonságos helyre a tanács áttelepítette (4. sz. kép). A fakadóvizek színjét helyi kis mércéken külön észlelő brigád figyelte és jegyezte. A gyakori esőzés a fakadóvizek szintjét nagymértékben növelte, ezért a fakadóvizek nyílt víztükrének észlelése helyett a töltés rézsűbe, a padkába, továbbá a mentett oldali töltésláb közelébe alsó végén perforált vascsöveket vertünk1 le és úszós vízszintmérővel ezekben figyeltük meg egyrészt a töltésben uralkodó, másrészt a töltés lábánál előálló víznyomást. A szivárgásokkal egyidőben több szakaszon (5. sz. kép) — köztük a kölkedi szivattyútelep a töltés vízfelőli oldalánál szádfalazást is végeztünk (6. sz. kép). Buzgár elfogáshoz hasonló módon kellett védekezni a város belsőségében lévő ásott kutaknál, sőt pöcegödröknél is, amelyekben a vízszint a térszint fölé emelkedett. Többségüket két-háromszoros zsákfallal vettük körül. Árvédelmi szakaszunkon 4 Árvízvédelmi Készenléti Osztag dolgozott és szádfalazásuk nyomán a töltés átázások, és felfakadások jelentősen csökkentek. Mohácson a városi belsőség mellett haladó földgát-szakaszon végeztük a legnagyobb összefüggő szádfalazást, ezzel tudtuk biztosítani a városi szakasz megtartását. A városi szakaszon kívül a Mohács és Kölked között, a kölkedi szivattyútelep környékén és a bédai szivattyútelepnél végeztünk nagyarányú szádfalazást, ez utóbbi helyen 10 m-es szádpallókat alkalmaztunk olymódon, 5. kép környékén — erőteljes buzgárosodás indult meg. Ezeket a buzgárokat a vészőrök idejében észlelték és az elfogásuk minden esetben sikerrel járt. A legerősebb buzgár a 14 265 és 14 285 szelvény között jelentkezett. A buzgár kráterének körülfogásával egyidejűleg több — a buzgárosodó területet körbefogó — ellennyomó medencét építettünk ki, a közelben levő mély vonulatot pedig homokzsákokból és földből készült töltéssel zártuk el. Az egyes szorítómedencék építésénél a jobb vízzárás érdekében műanyagfóliát is használtunk, az ellennyomó medencék falára nehezedő víznyomás elleni védelmül pedig a medencék falát földeszsákból készült bordával és terméskővel erősítettük meg. Ennél a buzgárnál egyidejűleg hogy a levert 6 m-es pallókhoz 4 m-es pallókat hegesztettünk a helyszínen és így folytattuk a verést. A védekezési munkálatok során gondoskodni kellett arról is, hogy az alsóbb szakaszon bekövetkező esetleges gátszakadás Mohács város belsőségét, továbbá Kölked községet ne veszélyeztesse. Mohács védelmére a várostól délre — csaknem az egész belsőséget magában foglaló terület szélén — (kivétel 20—25 kisértékű lakóépület) építettük ki a lokalizációs töltést, a 940-es vízállás mellett bekövetkező töltésszakadásnál előálló vízszintnek megfelelő koronamagassággal. Mindössze egy hét leforgása alatt mintegy 60 000 m3 földet építettünk be, a teljesen felázott, nagyobb részében fakadóvízzel borított területen. 10* 147
