Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)

1965 / Melléklet

holtág és ér keresztezi (Béda-i holtág stb.), másutt a főmeder vagy holtág medre halad közvetlen a töltés mellett (Cigányzátonyi mel­lékág). A 6000 szelvénynél régi — 1893. évi árvíznél keletkezett — kopolya található. A töltés altalaja erősen változó, csak az alsó kétkilométeres szakaszon találunk kötött fedő­réteget, máshol áteresztő, néhol igen áteresztő talajok váltják egymást. 19664-19944 1965. évi árhullámok levonulása Mohácsnál: 1965. március közepéig a Duna vízállása a mohácsi vízmércén 270—400 cm között moz­gott, március 21-től (376) viszont rohamosan emelkedett és március 31-re már 775 cm-re nőtt (I. fokú árvízvédelmi készültség), ez az árhullám április 5-vel 794 cm-rel tetőzött. Áp­rilis 21-én 590-re csökkent a vízállás, majd újabb áradás következett, amely április 29-én érte el az első fokot. Átmeneti apadás után újabb árhullám érkezett, amely május 14-én elérte már a 750 cm-t, 16-án pedig a 800 cm-t (II. fokú árvízvédelmi készültség). Ettől kezdve gyors emelkedés következett, ezért a várható áradásra tekintettel már május 20-án el kellett rendelni a III. fokú védelmi ké­szültséget. Ez az árhullám május 29-én 889 cm-rel tetőzött. Utána kisebb apadás követ­kezett, amikor is június 4-én 844 cm-re esett le a vízállás. Az előre jelzett áradásra tekin­tettel azonban a III. fokú készültséget válto­zatlanul fenntartottuk. Az átmeneti apadást újabb árhullám követte, már június 13-án 925 cm volt a vízállás, magasabb, mint az eddig ismert maximum. A tetőzés június 19-én következett be 984 cm vízállásnál. A 980 kö­rüli vízállás június 18.—június 26-ig tartott, tehát igen hosszú időtartamú volt. Csak július 6-ára csökkent a vízállás ismét 924-re, tehát 24 napon keresztül volt az ár­hullám magasabb, mint az eddigi maximum, július 15-én 800-ra és július 20-án 700 cm-re csökkent a vízszint. A védekezés ismertetése Az áteresztő altalaj következtében már már­cius 31-én 755 cm-es vízállásnál megjelen­tek a fakadóvizek, egyrészt Mohács város déli­délkeleti részén levő alacsony területeken, másrészt a mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló területek mélyebben fekvő részein. A vízállás emelkedésével a szivárgások és a fakadó vizek mennyisége erősen növekedett. A védekezést a figyelő- és őrszolgálat meg­szervezésével kezdtük meg. A vízállás emel­kedésével, a töltés-átázás fokozódásával az őr­szolgálatot erősítettük, km-kint egy belső kar­hatalmi és egy polgári őr beállításával. A vá­ros melletti szakaszon a vészőrök szakaszát 500 m-ben szabtuk meg. A vészőrök minden eseményt, mind a gátőrjárás, mind a szakasz­­védelem vezetőjének jelentettek. A vízállás emelkedésével a szivárgó vizek szintje és a töltés-átázás fokozatosan nőtt. Leg­először és legnagyobb mértékben az átázás a 6200 és 6700 vm szelvények között indult meg, itt a mentett oldalon nincs padka, csu­pán a hullámtéri oldalon, várható volt tehát, hogy amikor a víz a padka-szintet elhagyja, a töltés fokozatosan átázik. Védekezésül a töl­tést először homokzsákkal terheltük, később pedig a homokzsák-terhelést szőnyegszerűen rakott kőterheléssel cseréltük fel, a földes zsá­kokat pedig részben buzgár elfogáshoz, rész­ben nyúlgátépítéshez használtuk fel. A ter­helés jól megállta a helyét, a 984 cm-es víz­nél is, újabb beavatkozást ez a szakasz nem igényelt. Általában az volt a tapasztalat, hogy bordásán és lapos rézsüvei rakott zsák, vagy kőterhelés megakadályozza a rézsű-szakadást, ugyanakkor kellő megtámasztást ad a töltés­nek (1. sz. kép). A védekezésnél komoly nehézséget jelentett a gyakori esőzés, mert a töltésszakaszt csak földúton tudtuk megközelíteni, az pedig az esőzés következtében felázott, ugyanúgy, mint a töltéskorona. Ezért mindjárt a védekezés elején a közúti szállítás mellett megszerveztük a víziszállítást is és pedig olyan úszóművek­kel, amelyek közvetlenül a töltés mellé ki­­vontathatók és belőlük a védanyag — földes­zsák és kő — közvetlenül a védekezési helyen rakható ki. Az igazgatóság a Dunán szabályo­zási munkát nem végez, ott vízi járművel nem rendelkezik, ezért részben a Dráváról hoztunk át kisebb dereglyéket, részben a helyben ta­lálható kisuszályokat, dereglyéket és a hoz­zájuk tartozó vontatóhajókat vettük igénybe, a MAHAJOSZ-tól és a RÉV-vállalattól. A kis-144

Next

/
Thumbnails
Contents