Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1965 / Melléklet
1. kép. Talajtörés elleni leterhelés a hátai őrjárás 2650. szelvényében A háttérben egy nagy ellennyomó medence töltése épül Bár a töltéstest kisebb mértékű átázása, valamint több, nem jelentős buzgár ellen már korábban is védekezni kellett, a 2650 szelvényben bekövetkezett jelenség volt a nyitánya a közvetlen veszélyt leküzdeni hivatott, megfeszített védekezésnek. A jelentkezés nem időrendi, hanem térbeli sorrendjében ismertetjük a következőkben jelentősebb védekezési munkáinkat. Június 12-én kezdődött a töltések mentén az a jelenségsorozat, amely már a töltések állékonyságát is veszélyeztette. Ekkor a bátai őrjárás 2650 szelvénye körül, 900 cm-es bajai vízállásnál, a töltés mentett oldali lábától mintegy 20—30 m-es távolságban, korábban megindult buzgárosodási folyamat folytatásaként, az alkalmazott leterhelés és buzgár elfogása ellenére, az altalaj kb. 15 m2 területen teljesen labilissá vált, a leterhelő homokzsákrétegek mintegy a talajban lebegtek. A jelenségek talajtörés megindulására utaltak. Egész éjszakai megfeszített munkával, nagytömegű homokzsák és kő terheléssel, később az ellennyomó medencék sorozatának kialakításával sikerült a közvetlenül küszöbön álló katasztrófát megakadályozni (1. sz. kép). Sor került e szakasz leszádolására is. Ezt a helyet ezután a védekezés egész tartama alatt a legszigorúbb felügyelet és őrizet alá kellett vonnunk, mert nyilvánvaló volt, hogy védvonalainknak ez egyik lekritikusabb pontja. Amikor ez a jelenség bekövetkezett — az áradó ág 900 cm-es vízállásánál voltunk és az ilyen, illetve ennél magasabb vízállás még 24 napig tartott. 2. kép. A bátai átjárás 500 szelvénye körül töltés megtámasztás » 12 9
