Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1965 / Melléklet
10. ábra. A tassi hajózsilipnél előállt vízszintváltozások 1965. május—július hónapokban volt köszönhető, hogy a kamarazsilip az emelkedő árhullámokkal egyidejűleg vízzel feltölthető volt és a tetőző vízállásnál sem került sor lényeges védelmi munkákra. Az építés ideje alatt május 13-ig a Soroksári Duna-ágon átfolyó vízmennyiség az ún. I. sz. csatornán, kerülő úton leereszthető volt. 1965. május 13. és június 1. között» a Duna magas vízállása miatt a vízleeresztés szünetelt. Június 1—2. között rövid ideig a Duna vízállása a Soroksári Duna-ág vízszintje alá csökkent, így — mivel az új billenőtábla és ennek mozgató szerkezete, valamint az alvízi Larssen-szádfal elkészült — lehetővé vált a próba-vízeresztés. A Duna újabb árhulláma miatt azonban a vízáteresztést ismét szüneteltetni kellett, a Soroksári Duna-ág vize pedig a befolyó csapadékvíz és — feltehetően a mind nagyobb mértékben átszivárgó árvíz miatt fokozatosan emelkedett és VI. 23-án 97,43 m. A. f. magasságot ért el. E fölötti magasság a Soroksári Dunaágban már bizonyos károkat okozhatott volna. Emiatt június 20-án megkezdtük a tassi zsilipnél a Soroksári Duna-ág vizének átszivattyúzását. Mintegy 8,3 m3/s szivattyú-kapacitással 7,3 millió m3 víz került átemelésre és ezzel sikerült a Soroksári Duna-ág vízszintjét július 10-re 97,31 m. A. f. szintre csökkenteni. Szivattyúzás nélkül a Soroksári Duna-ág vízszintje — Varga György szakaszmérnök számítása ; szerint — 97,83 m. A. f-re emelkedett volna. . A tassi hajózsilip alsó és felső vizének változását, valamint a szivattyúzás hatását a 10. sz, ábra tünteti fel. A vízügyi szervezet az irányító főhatóság, a Párt, az állami szervek és a honvédség támogatásával — azzal az elhatározással védekezett, hogy a védekezés sikerét nem a védővonalak magassága vagy védelmi állapota fogja eldönteni, hanem a helyes szervezés, a kellő előrelátás és a korszerű technika alkalmazása. Így a védekezés eredményessége annak a következménye volt, hogy a minden eddigit meghaladó, rendkívüli időtartamú és vízmagasságú árvíz pusztító veszélyével szemben minden eddigi felülmúló védekező szervezetet, emberi-, gépi- és anyagi erőket sikerült szembeállítani. A kiépített fővédelmi vonalakon gátszakadás sehol sem következett be, a Duna-völgy mélyfekvésű, de értékes területeit a kitömi készülő árvíz pusztításaitól meg lehetett védeni. Károk így is keletkeztek, mivel a rendkívüli magasságú árvíz számos helyen elborította az eddig még magas partnak tartott részeket és a gátak mögötti fakadó vizek is okoztak elöntéseket. Pest megye területén megrongálódott 813 épület és víz alá került mintegy 12 000 kh, azonban sem város, sem község, sem ipartelep, sem pedig nagy kiterjedésű mezőgazdasági művelés alatt álló terület nem esett áldozatul az árvíz pusztításának. 126
