Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1965 / Melléklet
4. kép. Védekezés a Szentendre városi védvonalon kedésével párhuzamosan, két ütemben terveztünk végrehajtani. A június 17-én bekövetkezett tetőzés a második, és igen nagyfokú erőbevetést kívánó nyúlgátépítést már nem tette teljes mértékben szükségessé. A védekezés legválságosabb időszaka június 14—15-e volt, amikoris az óránkinti 2 cm-es áradással egyidőben kellett végrehajtani hoszszú szakaszokon a nyúlgát-építéseket és egyidejűleg igen sok helyen védekezni a csurgások, buzgárok és a töltések teljes átázása ellen. Az árvízvédekezés e jellemző időpontjában a Szentendre-szigeten foglalkoztatott védekező létszámról a következő adatok nyújtanak tájékoztatást: VI. 12-én VI. 18-án mérnök 18 42 technikus 41 69 gátőr 43 74 segédgátőr 95 145 árvédelmi munkás 239 322 közerő 366 2229* földgépeket és szállítóeszközöket kiszolgáló létszám 484 665 Összesen: 1365 fő/műsz. 3700 fő/műszak * ebből: honvédség 1400 munkásőr 30 karhatalom 10 közerő 789 A Szentendre-szigetet — amely a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság védekezésének ezidőben súlyponti kérdése volt — déli csúcsától Kisoroszi községig különböző magasságú, és magaspartok által megszakított töltések veszik körül. A Váci Dunaág mentén a védelmi hossz mintegy 27, a Szentendrei Dunaág mellett pedig kb. 28 km. A védvonalakat Pócsmegyer és Tahitótfalu belsőségei, a Horányi és Surányi üdülőtelep magasparti részei szakítják meg. A töltések általában 2—2,5 m, max. 3 méter koronaszélességűek, 1 :1,5—1 : 2 rézsűhajlással, anyaguk iszapos homok, altalajuk erősen vízáteresztő. Az alacsonyan fekvő szigetterület, valamint Szigetmonostor, Pócsmegyer és Tahitótfalu községek mélyebb részeit a korábbi, 1926., 1941. és 1945. évi árvizek elöntötték. Az 1954. évi budapesti 805 cm-es vízállással tetőző, árvíz elleni 19 napos védekezés csak nagy erők mozgósításával sikerült. Hogy az idei 69 napig tartó és 845 cm-es vízállással tetőző rendkívül magas árhullám ellenére is eredményes volt a védekezés, az elsősorban annak köszönhető, hogy májusban és június elején nagytömegű földmennyiség beépítésével olyan töltéserősítési és lokalizációs gátépítési munka került végrehajtásra, amelyekkel a veszélyes töltésszakaszokon a gátszakadás lehetőségét csökkentették. A nagydunai oldalon magasításra került a Surányi szakaszvédelmi központhoz vezető út, megerősítették a Surányi alsó gátőrjárás töltését és a Surányi gátőrház feletti őrjárás töltése és a Surányi gátőrház feletti töltésszakaszt, meghosszabbították a Pokolcsárda melletti bekötőtöltést. Megkezdődött a Horányi második lokalizációs vonal kiépítése, a Tahitótfalu feletti lokalizációs töltés magasítása, a kisdunai oldalon a Szigetmonostori alsóás felső gátőr járások töltésének, valamint a Kisoroszi környéki töltések erősítése. Pócsmegyer és Tahitótfalu belsőségében, Tahitótfalutól északra, valamint a Tahitótfalu—Kisoroszi közötti műút mellett nyúlgátak épültek. Szentendreszigeten a védekezés első szakaszában mintegy 200 db különféle földmunka-, rakodó- és szállítógép, vízi jármű dolgozott. A gépek segítségével végrehajtott töltéserősítés és lokalizációs töltésépítés az árvízvédekezésnek korszerű és eredményes módja. Gazdaságosságára rávilágít, hogy 1 db homokzsák elhelyezési és vlsszanyerési költsége árán egy teljes m3 föld véglegesen beépíthető. Amikor a gépek alkalmazásának lehetősége csökkent, azok egy része másutt folyó védekezési munkába állt be, más része folytatta az éves üzemtervben előirányzott feladatok végrehajtását. Így sikerült az igazgatóság féléves termelési tervét az árvízvédekezés ellenére is jelentősen túlteljesíteni. 5. kép. Homokzsákok tartják a Szentendrei Bükköspatakba beduzzadó Dunavizet 122
