Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1965 / Melléklet
tak. így vált lehetővé pl. ideiglenes árusítóhelyek létesítése, gyors áttelepítés, soronkívüli rendelések, mozgóárusítás stb. A kiskereskedelem és a vendéglátóipar feladata az árvízveszély növekedésével több irányúvá vált. Biztosítani kellett elsősorban a védekezésre összpontosított munkaerők ellátását melegétellel, valamint a gáton levők hidegétellel, dohányáruval és itallal történő kiszolgálását. A dunai árvédekezés során naponta átlagosan mintegy 12 000 főt látott el melegétellel a vendéglátóipar terven felül. Ez a szám időszakonként az áttelepültekkel együtt megközelítette a 20 000 főt. Szigetköztől Mohácsig mintegy 180—200 fő foglalkozott egyes napokon — többségük a napi munka elvégzése mellett — mozgóárusítással. A védvonalakon mindenki a védekezéssel volt elfoglalva, így érthetően szükségessé vált az élelmiszer, italáru helyben történő kiszolgálása. A vendéglátóipar munkáját megnehezítette, hogy egyrészt a szesztilalom elrendelése, másrészt az ivóvíz fertőzöttsége miatt a lakosság és a védekezésben résztvevők folyadékszükségletét több napig üdítőitallal, gyümölcslével, szóda- és ásványvízzel lehetett csak kielégíteni. Az ivóvízellátás hatósági megszervezése enyhítette ezt a helyzetet. A vendéglátóipari konyhák üzemeléséhez, a szikvíz- és üdítőital készítéséhez felhasználható vizet különböző tartálykocsikkal kellett nagyobb távolságról szállítani (pl. Esztergomba 16—30 km-ről hordták a vizet). További nehézségeket okozott, hogy a feltörő talajvizek miatt a boltok és vendéglátóegységek egy részének üzemelését be kellett szüntetni, illetve azokat — az ellátás biztosítása mellett — védettebb helyre telepíteni. Megnövekedett a kereskedelem feladata a veszélyeztetett területeket környező vidéken is. Az áttelepültek ugyanis lehetőleg a közel fekvő községekben helyezkedtek el, hogy minél közelebb maradjanak elhagyott otthonukhoz. Részükre sok ezer matracot, takarót, lepedőt szállított a kereskedelem és egyes időszakokban több mint 10 000 áttelepített élelmezését biztosította. De gondoskodott többek között pl. az áttelepített állatok elhelyezéséhez szükséges, kerítés céljára felhasznált drótfonatokról (Bács megyében több mint 20 000 fm-t használtak fel), az abrak és a szálastakarmány egy részéről is. Az árvíz elleni védekezéshez szükséges anyagokat és felszereléseket a vízügyi igazgatóságok biztosították, de a kereskedelem is jelentős volumenű, főleg kisegítő anyagot, felszerelést szállított. A kereskedelem biztosította az ár csökkenésével megkezdődő épület-állag megóváshoz szükséges gerendákat és egyéb építőanyagokat. Jelentős szerepe volt a kereskedelemnek az árvíz levonulása utáni helyreállítási munkák gyors megindításában. A szükséges fertőtlenítéshez pl. 50 vagon oltott meszet és 20 vagon klórmeszet, hypot szállítottak az érintett területekre. A megrongálódott házak kijavításához, az összeomlottak újjáépítéséhez szükséges anyagokat és felszereléseket, vetőmagvakat stb. ugyancsak a kereskedelemnek kellett biztosítani. Ehhez — az előzetes felmérések szerint — több mint 10 millió téglát, közel 3 millió cserepet és palát, 15 000 q cementet, 12 000 q meszet, 15 000 fm fagerendát, 2000 m3 faanyagot igényeltek. Az építőanyagok ellátása korábban sem volt kielégítő, ezt a mennyiséget a kereskedelemnek mégis úgy kellett biztosítani, hogy az árvíz által nem sújtott területeken se álljon le az építkezés. Az ipar által kilátásba helyezett többlettermelés ugyanis a kereskedelemhez csak több hónap múlva jut el. összefoglalva: a kereskedelmnek az árvédelem során saját készletei és egységei megvédésén túl, biztosítani kell: — a veszélyeztetett területen lakók és a védekezésbe más területről bevont dolgozók meleg- hidegétel, valamint ital ellátását és a felmerülő egyéb szükségletek kielégítését; — a védekezéshez igényelt anyagokat, eszközöket; — az áttelepítettek elhelyezéséhez szükséges berendezéseket, felszereléseket, az élelmezésükhöz szükséges áruféléket; — az árvíz levonulása után a fertőtlenítéshez és az épületek állag-megóvásához szükséges anyagokat, eszközöket; — a megrongálódott épületek újjáépítéséhez, a mezőgazdasági területeken meginduló gazdálkodáshoz szükséges anyagokat, eszközöket. Szőke József 108
