Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1965 / Melléklet
zés előtt és áttelepítéskor a heveny fertőző betegségben szenvedőket fertőző kórházakba szállították. Ezáltal sikerült a fertőző megbetegedések kitörését, illetve járványossá válását megakadályozni. A nyilvántartott tetvességre gyanúsak között állandó porozást végeztek, így áttelepítésük előtt és visszatelepítésük után a ruhatetvesség-mentesség elérhető volt. Az Országos Mentőszolgálat gépkocsiparkját megerősítette, egy része közvetlenül a gátépítésnél települt és orvossal ellátva mint mentőegység teljesített szolgálatot. Szükségkórházak felállításáról is történt gondoskodás, működtetésükre azonban csak egyes helyeken (Győr- Sopron) került sor. A Jugoszláviából hazánkba átszállított betegek gyógykezelése a siklósi járási kórházban történt (17 beteg, 79 ápolási nappal). A területi egészségügyi szervek védekezési munkájának egyik legnehezebb és legfontosabb részét a munkaterületek, valamint a lakott befogadóterületek jó ivóvízellátásának biztosítása jelentette, mivel az elöntött területek kútjainak 100%-a és a szomszédos területeken pedig a magas talajvíz miatt 90%-a fertőződött. Nagy gondot okozott egyes törpevízművek coli-baktériummal történő fertőződése is (pl. Dunaszekcsőn). Sárváron pl. a mélyfúrású kutak jó ivóvizét szállították, és a házak kapualjaiban elhelyezett, naponta több ízben töltött tartályokkal oldották meg a lakosság ivóvízellátását. Mohács város és sziget lakosságát, valamint a védekezésben dolgozókat jó ivóvízzel 6 vízszállító gépkocsi látta el Pécsről, és a védelemtől távolabb fekvő, jó ivóvizet szolgáltató községi vízművekről. A vízszállító kocsik fertőtlenítése és vizsgálata 2 naponként megtörtént, így azok teljes biztonsággal működhettek. A KÖJÄL-ок vízlaboratóriuma hetenként két ízben vizsgálta a védekezés területének valamennyi kútját és vízműrendszerét. Budapesten a gyűjtőmedencéknél óránként figyelték a víz minőségét, Baján az árvíz tartama alatt kihelyezett laboratórium működött. A fertőző kutakat azonnal „nem ivóvíz” jelzésű táblákkal látták el. Valamennyi kutat (biztonság okából) állandóan túlklórozott állapotban tartottak. Ennek az intézkedésnek jó eredménye tükröződött a megbetegedési statisztikában: hasmenéses betegségek nem fordultak elő nagyobb számban. Esztergomban ugyan az árvíz kezdetén, a forrásfoglalás elöntése okozott ilyen megbetegedéseket, de a forrás kikapcsolása után a járvány megszűnt. A dögkutakat, dögtereket, a magas vízállás következtében a felszínre került fekáliás szennyvízzel fertőzött lakásokat, pincéket, alagsorokat fertőtlenítették. Járvány védelmi intézkedések során több mázsa klórmeszet használtunk fel fertőtlenítésre, így járványos megbetegedés nem következett be. Az áttelepített lakosság tisztálkodásának biztosítására a védekezés első szakaszában a helyi üzemek fürdőit vettük igénybe. Később — a honvédségi alakulatok fokozott közreműködése folytán — ez már nem volt elégséges és szükségessé vált egyrészt honvédségi, másrészt polgári egészségügyi vonalon fürdető gépkocsiegységek beállítása, amelyek naponta 1000—■ 1200 fő fürdetését végezték el. A kaposvári KÖJÁL fürdető egysége kirendelés útján vett részt a munkában. Dolgozói kiváló munkát végeztek. A védekezés másik legnagyobb problémáját közegészségügyi vonatkozásban a szúnyogveszély jelentette. A KÖJÄL-ok szúnyogtalanító brigádjai repülőgépes porozást hajtottak végre a gemencei erdő-országhatár közötti területén, 1. ábra 105
