Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1965-02-01 / 1. szám
III. VÉDEKEZÉS AZ ÁRVIZEK ELLEN Az árvízvédelem részben adminisztrációs, részben műszaki tevékenységből tevődik össze. Az adminisztrációs tevékenység előbbi pontban történt ismertetése után e pontban az árvízvédelem és az árvizek elleni védekezés műszaki kérdéseit ismertetem. Az árvízvédelem műszaki tevékenysége aktív és paszszív tevékenységből tevődik össze. a) Aktív árvízvédelem. Az aktív árvízvédelem feladata megakadályozni nagy árhullámok kialakulását, illetőleg csökkenteni az árvízcsúcsokat. Az aktív árvízvédelmi tevékenység közé tartozó feladatok: az árhullám lefolyását késleltető hegyvidéki területek fásítása, a folyók völgyeinek, különösen a hegyvidéki és az átmeneti szakaszokon való biológiai hasznosítása s végül, de nem utolsósorban az árvíz-visszatartó tározók létesítése. Lengyelország fásítása meglehetősen elmaradott s az ország területének csak 22,5 %-a van fásítva. Alig jobb a helyzet a folyók hegyvidéki vízgyűjtőjében, mert pl. a krakkói vajdaság fásítása, — pedig ebben a vajdaságban van Lengyelország legnagyobb folyójának, a Visztulának hegyvidéki vízgyűjtője — csak 24,7 %. A fásítások nagymértékű fejlesztését tervezik, elsősorban az árhullámok kialakulása szempontjából legveszélyesebb Kárpátaljai területen, ahol 192 500 ha fásítását kívánják elvégezni, kereken 580 millió zl költséggel (3000 zl/ha: 100 zl = 85 Ft). Az aktív árvízvédelem fontos feladatának tekintik T.engyelországban a folyók völgyeiben olyan mezőgazdasági kultúrákat meghonosítani, melyek lassítják a csapadékból származó vizek összegyülekezését, tehát Időben megnyújtva az árhullám kialakulását, csökkentik az árhullám nagyságát. Itt említem meg, hogy a lengyel árvízvédelmi szervezet részére a védekezéshez elengedhetetlen hidrológiai és meteorológiai adatokat a varsói Állami Hidrológiai — Meteorológiai Intézet szolgáltatja. Az Állami Hidrológiai — Meteorológiai Intézet <PIHM) az egész országra kiterjedő észlelő hálózatának adatai alapján a hosszú idejű hidrológiai és meteorológiai előrejelzéseken kívül elsősorban az Árvízvédelmi Főbizottságnak, de körzeti hivatalai útján, .azok működési területére vonatkozólag a területileg illetékes Árvízvédelmi Bizottságok részére is a) a csapadék helyzetről, b) a várható vízállásokról a fontosabb folyók egyes mértékadó vízmércéin, c) a várható árvízhelyzetről rendszeres tájékoztatást nyújt. Az aktív árvízvédelem legfontosabb tevékenységének Lengyelországban is az árvíz-visszatartó tározást tekintik. E tározók fontossága nemcsak abban van, hogy felfogják, tározzák s ezzel kiegyenlítik a hegyvidéken, elsősorban a Kárpátalján lehulló s lerohanó csapadékvizeket, illetőleg az ebből származó árhullámokat, hanem a gyorsfolyású hegyi folyók által görgetett nagymennyiségű hordalékot felfogják s tározzák. Ezzel az átmeneti és a síkvidéki folyószakaszokat tehermentesítik a nagymértékű hordaléklerakodástól s ezzel kiküszöbölik a feltöltődés következtében előállható árvízszín emelkedéseket. A retenciós tározók építése költséges, de egyes folyóknál nagyon alkalmasak az árvízveszély, illetőleg az árvízvédelmi beruházások csökkentésére. Itt különösen jelentősége van a komplex vízgazdálkodási szemléletnek, hiszen ezek a tározók nemcsak árvízvisszatartó szerepet töltenek be, hanem biztosítják egyes iparvidékek ipari víz szükségletét, hozzájárulhatnak városok ivóvízellátási gondjainak csökkentéséhez s vizet szolgáltathatnak az öntözésekhez, halastavakat táplálhatnak s a vízszegény időszakban a hajózás zavartalanságát is biztosíthatják. A lengyel árvízvédelem jól alkalmazza a nálunk nem használatos, de például Horvátországban is jó eredménnyel alkalmazott, ártéri tározást. Az árvízvédelmi töltéseket e területeken — a mi nyárigátjainkhoz bizonyos fokig hasonlóan — nem építik ki a maximális árvízszintre s a tározásra alkalmas kisebbértékű, nagy kiterjedésű területekre kivezetve a nagy vizeket, e területek mint tározók csökkentik az árvízcsúcsokat. Ezzel az eljárással pótolni tudják az árvízvédelem kiépítésével elvesztett tározótereket. A tározók területét kizárólag rét-legelőnek, vagy erdősítésre használják. A hullámtéri tározást leginkább az Odera mentén alkalmazzák. Az Odera menti 203 080 ha ártérből csak 2. ábra. Völgyzárógát vízerőművel (Ziwiec). 22 843 ha van teljes biztonságra betöltésezve. Ezzel 220,5 millió m3 víz tározása van biztosítva az árvízcsúcs csökkentés céljából. Lengyelország árvízvisszatartás szempontjából is fontos tározók építésére nagy figyelmet fordít s távlati tervében jelentős tározó építéseket irányzott elő. A Visztula medencéjében csak 4 árvízvisszatartásra is alkalmas tározó van: Goczalkowicze, Porabke, Rozmow és Czchow. E tározók össz-befogadóképessége 458 millió m3, de csak 7150 km2 vízgyűjtő területről érkező vizek visszatartására alkalmasak. Miután e vízgyűjtőterület a Dunajec torkolatáig a Visztula vízgyűjtőterületének csak 36°,(i-a és csak a 14%-a a Zawichoscie szelvényhez (az utolsó kárpáti eredetű mellékvízfolyás torkolata) tartozó vízgyűjtőterületnek, árvízcsökkentő hatásuk jelentéktelen s ezért az árvízvédelem szempontjából jelentőségük elenyésző. Sokkal kedvezőbb az árvízi tározók szempontjából a helyzet az Oderánál. Itt 19 tározó van, melyek közül 14 kizárólag árvízvédelmi rendeltetésű, rendszeresen üresek, míg 5 tározó egyéb célokat is szolgál. A 300,7 millió m3 össz-befogadóképességük mellett 123,2 millió m3-t tudnak árvízvédelmi célból tározni. Az Oderán az árvízi tározókat az előbbiekben már említett hullámtéri tározókkal együtt veszik figyelembe az árvizek csökkentése szempontjából. Így a 220.5 millió m3 hullámtéri és a 123,2 millió m3 árvízi tározó, 25
