Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1965 / Melléklet
vonult fel nap nap után a gátakra. Éjjel-nappal megszakítás nélkül folyt az emberfeletti küzdelem. Napi 12—16 órát, sokszor még annál is többet voltak talpon az emberek. Szakadatlanul erősítették a gátakat. Sok helyütt az átázott töltéseket már csak a mögéjük rakott homokzsákok és kőtömegek tartották. De ahogy nőtt, fokozódott a veszély, úgy fordult az ország figyelme az áradó Duna felé. Megmozdult az ország. Emberek ezrei, gépek százai, 40 000 tonnányi kő, 4 millió homokzsák, 36 ezer acélszádfal-lemez erősítette a teljesen átázott töltéseket. És nap mint nap érkezett az utánpótlás. A kiemelkedő helytállás nagyszerű példái nemcsak a Duna partján születtek, hanem a védekezés egyik legfontosabb utánpótlási üzemében, a dunabogdányi kőbányában, a „Pátria”lemezt készítő gyárakban, az árvízvédelem irányító központjaiban, a tanácsoknál és mindenütt, ahol az árvízvédelem irányítása, szervezése, a szükséges anyagok, eszközök gyártása, szállítása folyt. Ez tette lehetővé, hogy a Duna rendkívüli áradásával szemben a legveszélyesebb gátszakaszokra olyan erőket mozgósítsunk, amelyek a legválságosabb helyzeteken is képesek voltak úrrá lenni. Az anyagi-műszaki ellátás mellett a védekezés legnehezebb napjaiban sem szorult háttérbe az emberekről való gondoskodás. A védekezésben résztvevők és a veszélyeztetett területekről biztonságosabb helyre áttelepített csaknem 20 ezer ember egészségének megóvásáról és megfelelő ellátásáról, az egészségügyi, a belkereskedelmi és a földművesszövetkezeti szervek gondoskodtak. A védekezés fő célja kezdettől fogva az árvízvédelmi fővonalak erősítése, megtartása volt. Emellett a legveszélyesebb helyeken a második védelmi vonal is megépült. A védekezés idején véglett több mint egymillió köbméter földmunkával, nagyrészt állandó jellegű művek, lokalizáló és körtöltések épültek, többek között Baja és Szeretnie, Mohács, Kölked, Bátaszék, Sárpilis és Győr védelmére, amelyek az árvizek ellen a jövőben is jó szolgálatot tesznek. A védekezés eredményességének egyik legfontosabb eleme a helyzet áttekintését s azonnali intézkedéseket lehetővé tevő megfigyelés, felderítés, hírközlés, az irányító központok és a távoli munkahelyek közötti folyamatos, gyors összeköttetés megszervezése volt. A gátak mentén a tapasztalt gátőrökből, segédőrökből és karhatalmistákból szervezett őrjáratok szüntelenül figyelték és megjelölték a töltéseken átszivárgó, a gátak mögött alattomosan feltörő buzgárok helyét, hogy gyors beavatkozással a veszély elhárítható legyen. Ultrarövidhullámú rádióberendezések kötötték össze a gátakon dolgozó munkaosztagokat, gátőrházakat az irányító központokkal. A rendkívüli árvíz elleni küzdelem az árvízvédekezés műszaki fejlesztésének is lendületet adott. Még néhány évvel ezelőtt is nagyobbára kézi erővel, istrángos cölöpverővel, karókkal és rőzsével folyt az árvízvédekezés. Most több mint 300 korszerű földmunkagép, 1200 dömper, tehergépkocsi és sok más gép segítette a gátakon dolgozók munkáját. A jól begyakorolt, korszerű gépekkel felszerelt árvízvédelmi osztagok munkája nyomán az eddig ilyen mértékben soha nem alkalmazott vas szádlemezek rövid idő alatt több kilométer hosszúságban álltak a víz szivárgásának útjába. A védekezés műszaki színvonalát emelte a honvédség korszerű műszaki felszereltsége, a helikopterek és a lánctalpas úszó járművek alkalmazása. 6
