Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1965-08-01 / 4. szám
0)Щ 1. sz. kimutatás Mátra-aljai vízhasznosítási lehetőségek Sorszám Öntözővíz beszerzési helye Öntözhető terület összesen kh öntözővíz igény 1/sec Eddig öntözésre berendezve kh Fejlesztési lehetőség kh 1. A Tiszából a Tisza II. vízlépcső megépítése után 48 400 13 670 4 000 44 400 2. Kisvízfolyásokból 4 110 990 4110 — 3. Kis víztározókból 38 130 8 820 730 37 400 4. Felszín alatti vizekből 8 400 1 910 1 800 6 600 A megyében összesen: 99 040 25 390 10 640 88 400 Ft volt. Hasonló vagy jobb eredményt értek el a gyöngyösoroszi „Február 24.”, a gyöngyössolymosi „Mátra”, a markazi „Mátravölgye” tsz-ek is. A szőlőoltvány termelésében a ráfordítás jelentős része a kézi munka, aminek elszámolása munkaegységben történik és: a termelőszövetkezeti tagság jövedelmének zömét adja. Az ebből származó holdankénti jövedelem Abasáron 96 000 Ft, Nagyrédén pedig 62 000 Ft. Jelentős az az előny is, amit az öntözés ezen a vidéken a termelés biztonságának növelésével nyújt a nagy hozamú, de nagy termelési kockázattal járó szőlőoltvány, csemege és borszőlő termesztésében. A szántóföldi növények öntözésével a takarmánytermelés, azon keresztül pedig a szervestrágya ellátás válik kedvezőbbé. A víztározók építése és az öntözés bevezetése szükségessé teszi a talajvédelmi létesítmények megépítését és a talaj védő gazdálkodás bevezetését is, ami a dombvidéki öntözésekkel együtt az egész vízgyűjtő terület, vagyis az egész Mátraalja mezőgazdasági kultúrájának fejlesztését jelenti. A Mátra déli és keleti részén levő csaknem valamennyi jelentősebb vízfolyásnál a víztározási lehetőségek kedvezőek, mert a völgyek fenekét 2—4 m vastag vízzáró agyag fedi. A vízgyűjtő területek jellege és az árvizek nagysága miatt általában nagyméretű árapasztó műtárgyra van szükség. Ennek következtében a víztározók fajlagos beruházási költsége magasabb mint az országos átlag, mégis a kedvező hasznosítási lehetőségek a tározók megépítését feltétlenül gazdaságossá teszik. A mezőgazdasági hasznosításra számba jöhető tározási lehetőségeket а II. számú kimutatás tünteti fel. A tervezett víztározók általában egyszerű földgáttal épülhetnek a 9. sorszámú gyöngy össolymosi II. tározó kivételével, amelynek megépítésére Gyöngyös város vízellátásának fejlesztése esetén kerül sor. A nagyrédei tározó bővítésén kívül 1964. évben megkezdődött a gyöngyöspatai, gyöngyöstarjáni. gyöngyöshalászi, a gyöngyössolymosi I, a gyöngyösoroszi és a domoszlói víztározók építése. Ezekkel 3 000 000 m3 víz tározható, ami 2490 kh öntözését teszi lehetővé. Mátravidéki víztározási lehetőségek II. sz. kimutatás Sorszám 1 Község Tápláló vízfolyás A tározó A tározóból öntözhető terület A tározó Megjegyzés térfogata 1000 m3 felülete kh ossz. beruházási költsége 1000 Ft megtérülési idő, év 1. Ecséd Agói p. 500 40 400 3 850 4 terv. alatt 2. Hort ff 700 60 600 9 900 4 — 3. Nagyréde Rédei p. 500 48 494 6 400 2 elkészült 4. Atkár ff 600 60 500 9 000 5 terv. elk. 5. Gy. pata ff 600 45 600 8 072 3 ép. alatt 6. Gy. tarján Györki p. 330 34 350 5 751 4 >> 7. Gy. halász Gyöngyösi p. 600 74 500 4 900 5 „ 8. Gy. sólymos I. ff 70 7 60 1 670 6 ,, 9. Gy sólymos II. ff 2 000 50 690 18 000 8 — 10. Gy. sólymos III. Külső Mérges p. 300 30 200 2 300 4 — 11. Vámosgyörk Adács Mérges p. 600 50 400 4 600 6 — 12. Gyöngyös Tarján p. 1 200 70 1 000 18 900 5 — 13. Gy. oroszi Toka p. 200 15 282 5 500 3 ép. alatt 14. Karácsond — 200 18 150 2 200 5 — 15. Detk—Ludas Bene p. 1 500 160 1 200 19 650 6 terv. alatt 16. Márkáz Nyiget p. 800 — 800 9 600 5 ip. vízből 17. Domoszló Berek p. 970 68 700 18 266 4 ép. alatt 18. Kisnána—Vécs Csonkás p. 800 90 600 11 700 5 — 19. V écs—N agyi üged Tarnóca p. 1 600 90 1 150 22 800 5 — összesen: 14 040 1 009 10 676 183 059 — — A dőlt betűvel megjelölt tározók megépültek, illetve építésük folyamatban van. 127
