Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1965-06-01 / 3. szám
4. ábra. Előregyártó telep. ben Dégen elvtárs — a tervteljesítés szükséges, de távolról sem elégséges feltétele. A vízgazdálkodás kibontakozó új elemeit a jövőben mind erőteljesebben kell érvényesítenünk. A vízgazdálkodás tervszerű, egységes irányításának és szabályozásának két szilárd pillére: a vízügyi törvény és a keretterv. Ezek megadják a lehetőséget, hogy az Igazgatóság operatív módon avatkozzék be a vízgazdálkodás fejlődésébe. Az Igazgatóság működési területén ez évben csaknem 300 milliót ruházunk be a vízügyi, ipari, mezőgazdasági, tanácsi szervek különböző vízgazdálkodási létesítményeinek építésébe és fenntartásába. A víz termelésére, felhasználásra alkalmassá tételére és a szennyezett víz Uszítására ebben a térségben évente mintegy 500 milliót fordítunk. A párhuzamos vízügyi beruházásokat — amelyeket Kazincbarcikán is láttunk — az érdekelt üzemeknek ki kell küszöbölniök és a népgazdaság számára műszakilag, gazdaságilag a legcélszerűbb beruházásokkal kell hozzájárulniok az erőteljesebb fejlődéshez”. Befejezte az Igazgatóság 1964-ben a legjelentősebb árvédelmi létesítmények, a Sajó ármentesítésének Miskolc alatti első lépcsőjét és egy-5. ábra. A rakacai tározó. idejűleg megkezdte a második lépcső építését, de Ároktő és Tiszadob között a Tisza 1,2 méteres biztonságra való kiépítését is tovább folytatta.- Az elmúlt évben az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság területén nem volt számottevőbb belvízelöntés. A beruházásra kapott öszszegeket ez a szakágazat is jól gyümölcsöztette, amikor felújítási és fenntartási munkáját 120 kilométer csatorna iszaptalanitására és más hasznos műveletek elvégzésére fordította. A mintegy 90 kilométer hosszú kis vízfolyások rendezését, íszaptalanítását, felújítását, közöttük a Tárná patak rendezését az Igazgatóság szintén helyesen oldotta meg. E szakágazat feladatköre a múlt évben a talajvédelemmel is bővült. Műszaki és népgazdasági szempontból egyaránt fontos feladata lesz az Igazgatóságnak a Tárná, Bódva, Ronyva rendezésének továbbfolytatása és mielőbbi befejezése. Ezek közül a Ronyva rendezése több évig tartó nemzetközi jellegű feladat lesz, amit a baráti csehszlovák hatóságokkal harmonikus egyetértésben kell lebonyolítaniok. A Szinva patak rendezése az elmúlt években szépen előrehaladt. Sajnos, ezt nem követte megfelelő ütemben Miskolc város részéről a szennyvíztelepek megépítése: ezért a Szinva rendezésével az Igazgatóság sem érhette el teljesen a kívánt hatást. A következő években mind többet kell foglalkoznia az Igazgatóságnak a vízgyűjtőterületek komplex rendezésével, így például a Tama, a Hangony, a Szerencs és a Bózsva patak vízgyűjtő területén. A Tisza, Bodrog, Sajó és Hernád szakasz teljes hosszúsága 416 kilométer. A folyószabályozási szakcsoport gondoskodjék a szabályozó művek létesítéséről, irányítsa a Tiszán a hajózóút kitűzési munkálatait, kísérje figyelemmel a Tiszalöki Vízlépcső hatását a Tisza medrében, gondoskodjék a tiszalöki hajózsilip üzemeltetéséről, végül kísérje figyelemmel a kezelésébe tartozó folyószakaszokon létesült 5 fix- és mozgógát hatását a folyó életére. A szakágazat közmegelégedésre elkészítette a tiszanagyfalusi mederrendezési munkák tanulmányát, amelynek a Tiszalök, Tokaj, Tisza-szakasz rendezésébe kell beilleszkednie. További fontos feladat a szeszélyes Sajó és a Hernád ármentesítésével kapcsolatos szabályozási munka. Dégen Imre, az OVF vezetője ünnepi beszédében egyebek között rámutatott, hogy „Miskolc és az egész iparvidék körzetében — de Heves megyében is — a lakosság ellátása szempontjából az öntözésnek különleges jelentősége van. Az öntözés területi fejlesztését azonban itt is lassítanunk kell. Ezt — különösen a hevesi térségben — a vízhiány indokolja. E vízhiányt elsősorban a II. Tiszai vízlépcsővel szüntethetjük meg. A következő években a már megépült öntözőművek kapacitását korszerűbben kell hasznosítanunk. Az erőfeszítéseket az öntözéses gazdálkodás színvonalának és jövedelmezőségének emelésére kell összpontosí94
