Vízgazdálkodás, 1964 (4. évfolyam, 1-6. szám)
1964-06-01 / 3. szám
január hónapok végén, majd februárban több ízben bekövetkezett átmeneti enyhülések hatására helyenként újabb havazások és ónos esők váltogatták egymást, s növelték meg jelentős mértékben a Tisza vízgyűjtőjében fekvő hótakaró vastagságát, illetőleg annak víztartalmát. December 21-én Kárpátalján még csak 20—60 vízmm-nek megfelelő víztartalmú hótakaró feküdt, ami január végéig is csak 40—80 víz-mm-re növekedett, de a február első felében Kárpát-Ukrajnában viharos széllel járó enyheséget okozó ciklonok kerültek uralomra, s okoztak naponta megimétlődő hó és eső alakjában hulló csapadékokat. Február 2- és 3-án Kárpát- Ukrajnában is pozitív napi középhőmérsékletek voltak. Ennek eredményeképen bekövetkezett csapadékok hatására február 10-re a hótakaró víztartalma 45-—250 vízmm-re nőtt. Február 15-én 100—300 vízmm, február 29-én 50—170 vízmm, március 20-án 100—200 vízmm víztartalmú hótakaróról érkeztek jelentések. A március 26-i jelentések azonban a hótakaró további, egészen szokatlan mértékű vastagodását jelezték. E szerint átlagosan 200—300 vízmm víztartalmú hótakaró feküdt Kárpát-Ukrajnában, s a hótakaró vastagsága egyes vidékeken még ezeknél az értékeknél is jelentősebb volt. Ez az állapot már előrevetette egy rendkívüli tiszai árvíz kialakulásának lehetőségét. III. AZ ÁRHULLÁMOK LEVONULÁSA Március hónap utolsó dekádjában a Bodrog vízgyűjtőjében lehullott 50—70 mm, Kárpát-Ukrajnában 60—100 mm, Erdélyben 10—60 mm és a Szamos vízgyűjtőjében lehullott 30—50 mm-es esők, valamint a hótakaró erősebb olvadása következteben a Tiszán és mellékfolyóin jelentős árhullámok jelentkeztek. A Tisza vízgyűjtőjén április 5-én hullott csapadékok hatására újabb, de kisebb méretű árhullámok jelentkeztek, amelyek azonban nem érték utói s így nem növelték a levonulóban levő árhullám magasságát. (2. ábra.) A Túr és a Kraszna árhulláma március 29-én már megközelítette az eddigi legnagyobb vízszinteket. A Bodrogból érkezett víztömegek Felsőbereckiné1 az elmúlt 76 év alatt mért legmagasabb vízállást is elérték és az árvíz levonulása igen hosszú ideig tartott. Az árhullám a Tiszán Tokajnál április 5-én tetőzött az eddig mért legmagasabb vízállása alatt 11 cm-rel, Tiszadobnál azonban már a maximumot 5 cm-rel túlhaladta. Ettől lefelé fokozatosan csökkent az árhullám magassága és Szolnoknál 41 cm-rel közelítette meg az 1932. évi, eddig észlelt legmagasabb árvízszintet. Tekintettel arra, hogy a Körösök tavaszi árvize csak közepes nagyságú volt, a Marosé még ennél is kisebb, az árhullám magassága Szeged irányában fokozatosan csökkent és Szegednél már 195 cm-rel tetőzött alacsonyabban, mint 1932 április 16-án. Amint az 1. táblázat adataiból is megállapítható, az 1964. évi tavaszi árhullám igen jelentős volt, főleg a Tiszabecs—Szolnok közötti szakaszon és a Bodrogon. A nagy anyagi áldozatokkal, hosszú évtizedek megfeszített munkájával létrehozott árvízvédelmi védműrendszerünk és különösen az utóbbi években kiépített szervezetünk jól megállta helyét az árhullám levonulása során, s míg a múltban nem egyszer kisebb árhullámok is nagy kiterjedésű elöntéseket okoztak, addig a mostani árhullám levonulása során egyetlen gátszakadás sem következett be. IV. ÖSSZEHASONLÍTÁS néhány nagyobb tiszai Árvízzel Tájékoztatásul néhány, a múltban levonult hasonló árhullámokozta károkra vonatkozó adat: Az 1888. évi árvizet — hasonlóan a mostanihoz — a hegyvidéken 1 m, sőt ennél is vastagabb hóréteg olvadása s az erre hulló márciusi esők okozták s Vásárosnamény —Tiszafüred között addig soha nem észlelt magasságra emelkedett az árvíz szintje. Az alsóbb szakaszokon a rendkívüli árhullám ellaposodott — szintén hasonlóan a mostanihoz —, mert a Körösök és a Maros árvizei megelőzték a Tiszáét s így lejjebb a vízállást nem befolyásolták közvetlenül. A víz levonulását a gátszakadások sora kísérte, s az elöntött területek nagysága a Körösök és a Berettyó által elöntött területekkel együtt 778 000 kát. hold volt s az okozott kár 469 millió forintra rúgott. MARD. APR ILIS HO 8»
