Vízgazdálkodás, 1964 (4. évfolyam, 1-6. szám)
1964-02-01 / 1. szám
meinkben eljutottunk arra a magasabb termelési szintre, mely az öntözés bevezetését lehetővé és egyútal szükségessé teszi. Ugyanis ahol az öntözés bevezetése (mint pl. nálunk is) nem feltétlen szükségesség, az öntözés alkalmazása a magasabb színvonalú, belterjesebb mezőgazdasági kultúrát jelzi. Az öntözött szántóföldi növények sorában első helyet a szálastakarmánynövények (lucerna, vöröshere és füveskeverékeik), továbbá a silókukorica foglalták le. Az öntözött kapásnövények közül a kukorica áll első helyen, de jelentős a cukorrépa, takarmányrépa és burgonya öntözéseinek területe is. Kisebb területet foglalnak el a hüvelyes-, rost- és fűszernövények, valamint a gabonafélék. A zöldségkertészeti növények öntözésének arányos fejlődése szintén az öntözések minőségi javulását jelzi. 1959-ben a zöldségöntözés az összes öntözéseknek 15%-át tette ki. 1963- ban a százalékos arány változatlan, de öt év alatt majdnem négyszeresére nőtt az öntözött zöldségnövények területe. Ez a körülmény azért is igen jelentős, mert a nagy vízigényű zöldségnövények hazánkban jó eredménnyel csak öntözéssel termelhetők. Számos termelőszövetkezetünkben az öntözött zöldségnövényekből származó jövedelem igen jelentős tétel és az üzem megerősödését segíti elő. A gyümölcsösök és szőlők (főként szőlőoltványtelepek) öntözése még csak most van kialakulóban. Ezt bizonyítja az a körülmény is, hogy csak az utóbbi két évben gyűjtöttük be az öntözött gyümölcsösök és szőlők területi adatait. Az eddig tapasztalt eredmények, különösen az alföldi gyümölcsösökben és csemegeszőlő telepeken kimagaslóan jók. Az öntözésnek ebben a most kibontakozó ágában a következő években valószínűleg nagy területi fejlődés várható. Az öntözött gyepterület (rét és legelő) aránya 1959-hez viszonyítva alig változott és így 1963- ban kereken négyszerese volt az 1959. évinek. Ez korántsem kielégítő eredmény, mert az ország 2,4 millió kh-s gyepterületéből aránylag kevés befektetéssel lehetne és indokolt volna nagyobb gyepterületet öntözésbe vonni. Az öntözések elhelyeződése is kedvezően alakult, mert a távlati terv szerint az öntözés súlypontja ugyan továbbra is az Alföldön marad, de növelni kell a Dunántúl és az északi országrész öntözött területének részesedési arányát. Az elhelyeződés változását az alábbi adatok mutatják: 1961. év 1963. év Alföld 79.2°/n 73.0% Dunántúl 16.4% 19.7% Észak 4.4% 7.3% Az öntözési módok közül az esőztető öntözés nagyarányú fejlődése tovább folytatódott. Az öntözési módok %-os megoszlása a következő volt: esőztető öntözés 63.4% felületi öntözés 33.8% altalaj öntözés 2.8% 1, ábra. Gépesített öntözőtelep építés. A módok alakulása ugyancsak öntözéseink minőségi javulására utal. Mezőgazdaságunk szocialista átszervezése kövekeztében öntözéseinknek 98.1%-a a szocialista nagyüzemek kezelésében van. A termelőszektor szerinti megoszlás a következő: állami gazdaságok 30,7% egyéb állami gazdaságok 1,3% mg. termelőszövetkezetek 66,1% egyéb tanácsi szektorok 1,9% összesen: 100% 2. ábra. Zöldségkertészet barázdás öntözése 11
