Vízgazdálkodás, 1964 (4. évfolyam, 1-6. szám)
1964-06-01 / 3. szám
A vízügyi szervek gépműhelyeiben és az ahhoz tartozó raktárakban mozgatott anyagmenynyiséget az alábbi táblázat tünteti fel. A mozgatott anyagmennyiségnél nem vettük figyelembe a többszöri anyagmozgatást, az ún. anyagmozgatási többszöröst. 1000 tonnában A mozgatott anyagmennyiség 1 1960. 1965. 1970. 1975. 1980. évben 24 55 62 70 80 Az üzemen belüli anyagmozgatás a megvizsgált szerveknél 1962. évben a gépesítést is figyelembevéve az alábbiak szerint alakult. Szerv megnevezése Naponta mozgatott anyag Anyagmozgatók Géppel Kézzel Gépi Kézi tonnában fő VIÉP 48 31 5 32 VÍZGÉP 16,8 7,5 2 1,5 Bp. VÍZIG — 15 — 1,5 A táblázatból az egy főre eső naponta mozgagatott anyagmennyiség: Szerv megnevezése Kézzel végzett anyagmozgatás tonna/fő Géppel végzett anyagmozgatás tonna/fő VÍZGÉP 0,97 9,6 VIÉP 0,5 8,4 Bp. VÍZIG 1,0 1 A gépi és kézi anyagmozgatás összehasonlításából megállapítható, hogy átlagban a gépi anyagmozgatás jelentősen termelékenyebb. Gyakorlatilag a vizsgált szervek számadatai azt mutatják, hogy gépi anyagmozgatás esetében egy fő mintegy tízszeres menynyiség mozgatására képes. Ha figyelembe veszszük azt is, hogy az anyagmozgatás gépesítése — ahol van — még igen kezdetleges és mozgató eszközök sem a célnak legjobban megfelelőek, a fentieknél még eredményesebb és gazdaságosabb gépesítés is elérhető. Az üzemen belüli anyagmozgatás gépesítésének előmozdítása, valamint a feladat megoldása nemcsak egyszerű gépbeszerzési kérdés. Az emelő, szállító és rakodógépek ugyanis csak a gépesítés lehetőségét biztosítják. A gépesítés tényleges megvalósításához a gépesítés feltételeinek megteremtése is szükséges. A zömében korszerűtlen és a feladatok növekedése folytán túlzsúfolttá vált műhelyekben és raktárakban a legfontosabb alapfeltétel a megfelelő közlekedési utak nincsenek biztosítva. Nem sokkal különb a helyzet természetesen az üzemek udvaraiban sem. A gépesített anyagmozgatás megvalósítása érdekében a következő feltételek biztosítása válik szükségessé. — Az üzemen belüli munkahelyek, raktárak olyan ésszerű módon történő elhelyezése, hogy az anyagok mozgatása egyirányban, lehetőleg kereszt- és ellenszállítás nélkül történjék. — Az üzemen belüli részlegek, munkahelyek és raktárak egymástól való távolságának minimálisra való csökkentése — az ésszerűség határain belül, különböző, pl. tűzrendészet! előírások betartásával. — A munkahelyek és raktárak közötti közlekedési utak kiépítése az anyagmozgató gépek igényeinek megfelelően. — A műhelyek munkaterének olyan kialakítása, illetve a munkafolyamatok olymódon történő megszervezése, hogy az anyagmozgató gépek közlekedéséhez szükséges utak állandó szabadon maradjanak. — Szerelőcsarnokokban megfelelő teherbírású futódaruk biztosítása. — Azokon a munkahelyeken és műhelyekben pl. motorszereidében, ahol nehéz alkatrészek, gépek mozgatása válik szükségessé, futómacskák biztosítása. — A forgácsoló műhelyekben azoknál a gépeknél, ahol nehéz alkatrészek megmunkálása folyik a targoncával, vagy egyéb eszközzel odaszállított anyag gépre és gépről történő emeléséhez konzolos daruk vagy más emelőszerkezet biztosítása. Természetes, hogy valamennyi feltétel biztosítása egy már meglevő üzemben nem egyszerű, sőt sok esetben megvalósíthatatlan feladat. Ezért elsősorban az újonnan létesítendő vagy korszerűsítésre kerülő üzemekben kívánjuk a belső szállítási és anyagmozgatási feladatok észszerű gépesítését megoldani, illetve megvalósítani. Az üzemen belüli anyagmozgatás helyes megoldása igen sok esetben látszatra meg nem térülő többletköltséget eredményez. Az ilyen célra fordított összegek azonban a valóságban az üzem gazdaságossága, szociális, nem utolsósorban pedig munkaerőgazdálkodási szempontból igen hasznos befektetések. Ezt, a népgazdasági szempontból is fontos kérdést a vízügyi szolgálat területén egyrészt az új üzemek létesítésekor a korszerű és minden igényt kielégítő felszereléssel és belső szervezettséggel, másrészt meglevő üzemeinkben a szállító- és emelőgépek fokozottabb mértékben történő üzembeállításával kívánjuk biztosítani. Nagy Tibor csoportvezető főmérnök
