Vízgazdálkodás, 1964 (4. évfolyam, 1-6. szám)
1964-06-01 / 3. szám
6L V|MTI Az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vezetője 34/1962. sz. utasításával rendelte el a Vízügyi Műszaki Tájékoztató Iroda (VIMTI) felállítását. A VIMTI a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) keretében alakult meg, annak önálló osztályaként. Feladatai közé tartozik a hagyományos könyvtári, dokumentációs és fordítói szolgálaton, valamint az általános ismeretterjesztő, kiadványelőkészítő és az archivum szolgálaton kívül a „vízgazdálkodás és az ezzel összefüggő vízépítés világszínvonalon elért eredményeinek figyelemmel kísérése, értékelése, az eredmények nyilvántartása és közlése”. Az ügyrend részletesebb előírása szerint „Elsősorban az OVF által kiemelt, továbbá — kapacitása mértékéig — a vízügyi szervek által felvett vízügyi témák világszínvonalon kialakult helyzetét kíséri figyelemmel és értékeli”. A VIMTI munkatervében is érvényesült gyakorlat szerint ennek megfelelően megkülönböztetünk világszintbeszámolókat és szakmai irodalmi beszámolókat. A tulajdonképpeni világszintbeszámolókat a vezetés tájékoztatására, az OVF által kijelölt, illetve jóváhagyott témákra a VIMTI saját költségvetési hitele terhére szolgáltatja. A szakmai irodalmi beszámolók pedig a megrendelők költségére készülnek. E beszámolók szükségességére és hasznára talán nem is kellene külön rámutatni. Közismert tény, hogy a technika minden téren rohamosan fejlődik, e fejlődéssel pedig lépést kell tartani, hogy a felmerült feladatokat minél tökéletesebben és minél gazdaságosabban oldhassuk meg. A műszaki fejlődés eredményeit a világ minden táján igen nagy számban megjelenő szakkönyvek, szakfolyóiratok és prospektusok dokumentálják. Az egy tárgykörre vonatkozó adatok felkutatása, öszszegyűjtése és áttékinthető rendszerbe foglalása azonban — a nyelvi nehézségek és az irodalmi adatok szétszórt volta miatt — a szakkutatóknak is hosszadalmas és nehéz feladat, az operatív szervek dolgozóinak, méginkább a felső vezetés szakembereinek pedig szinte lehetetlen. Nélkülözhetetlenül szükséges tehát részükre az egyes., szakterületek adatainak összegyűjtése, rendszerbe foglalása és értékelése. Ez a világszínvonal figyelő szolgálat feladata. Az 1963. év a VIMTI működésében a gyakorlati megoldások útkeresésének éve volt. Elkészült kilenc világszíntbeszámoló és három szakmai irodalmi beszámoló. A kijelölt témákra általában igen értékes tartalmú dolgozatok készültek, alapos és részletes tájékoztatást és értékelést nyújtottak. VILAGSZlNTBESZAMOLÓK Az „Előregyártott elemek a vízépítésben” témát Balló Iván 150 könyv, ill. szakcikk és saját tapasztalatai alapján ismerteti, különösen kiemelve a vasbeton előregyártás területét: burkolatokat, alapozási műtárgyakat, vízvezetékeket, héjcsatornákat stb. A hazai alkalmazási lehetőségeket szerkezetenként értékeli. Filep Lajos és Krempels Tibor a „Vízépítési burkolatok” kialakításában világszerte elért fejlődésről számol be. Elemzik a vízépítési burkolatokkal szemben támasztott igényeket és alapos kritikával taglalják mind a hagyományos, mind a legújabb típusú (bitumenes) burkolatok válfajait és hazai alkalmazási lehetőségeit. A „Vízépítési acél- és fémszerkezetek” világszíntbeszámolóját Merényi Miklós állította össze a duzzasztóművek, valamint a vízkivételi és árvédelmi zsilipek acél- és fémszerkezeteiről. Elemzi az egyik legfőbb követelmény: az átbukó, ill. táblák alatt átfolyó víz okozta rezgések elleni védekezés szempontjait. A szokásos bibliográfiai felsoroláson kívül külön kiemeli a legértékesebb és legjobban hozzáférhető irodalmat. Igen korszerű témát dolgozott fel Krempels Tibor „Törpe tározók” címen. Főleg olasz és jugoszláv tapasztalatok alapján tárgyalja az öntözés céljára szolgáló kisebb tározók építési és üzemelési kérdéseit. Érdekes statisztikai és költségadatokat is közül. Kitér a vízgazdálkodási és közgazdasági vonatkozásokra, valamint a legújabb kutatási irányokra is. Üttörő jellegű Rákóczi László világszíntbeszámolója a „Rádióaktív izotópok alkalmazási lehetőségei”-ről a hidraulika és a vízgazdálkodás területén. Ismerteti a szükséges atomfizikai alapfogalmakat, továbbá az izotópoknak, mint nyomjelzőknek hidraulikai és hidrológiai tényezők mérésére való felhasználási módjait és egyéb rádióaktív sugárzáson alapuló, vízgazdálkodásban használt mérési eljárásokat. Nagyon hasznos táblázatokat közöl a hazánkban beszerezhető izotópok műszaki és költségadatairól. Melles Tivadar, Kereszti Alfréd és Dékei Aurél szerzői közössége a „Kis szennyvíztisztító telepek” világszinten elért fejlődését vizsgálja. Foglalkoznak a házi szennyvizek szikkasztásával, a mechanikai és biológiai tisztítással, és szennyvízöntözéssel és az egybeépített kombinált berendezésekkel. Értékelik a hazai alkalmazási lehetőségeket és rövid összefoglalóval, valamint javaslattétellel fejezik be beszámolójukat. Érdekes részletkérdés, a „Derítőszerek automatikus adagolása” a tárgya Szakáll Kálmán világszintbeszámolójának Megállapítja, hogy világviszonylatban is a vízműveknél napjainkban csak a középfokozatú automatikus derítőszer adagolásig mennek el, s kizárólag csak a Szovjetunióban és az Amerikai Egyesült Államokban törekszenek a teljes automatizálásra. Az ezekre vonatkozó irodalom tükrében részletes Irriti kai ismertetést ad. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízépítőipari Főosztályának külön megrendelésére két beszámoló készült. Az egyiket Balassa Miklós írta a „Korszerű hidromechanizáció”-ról melyben kiváló szakértelemmel ismerteti a nálunk még nem nagy múlttal rendelkező vízöblítéses földmunkák elméletét, gyakorlatát, gépeit és technológiáját. A másikat Dómján Jenő készítette szakavatott tollal „Vízzáró falak” címen, melyben a mélyépítés egyik legérdekesebb problémájának legkorszerűbb megoldásait ismerteti a hazai alkalmazás lehetőségeinek és távlatainak hangsúlyozott figyelembe vételével. SZAKMAI IRODALMI BESZÁMOLÓK A VITUKI Vízépítés Kutatási Osztályának megrendelésére készült Dr. Kopácsy József kitűnő beszámolója „Földmunkák tömörségi előírásai” címmel, mely nemcsak az elméleti alapokra és a mérési eljárásokra terjed ki, hanem a tömörítési eljárásokat és azok költségadatait is részletezi. Ugyancsak a Vízépítési Kutatási Osztály megbízására készült Dr. Lovas László címjegyzéke az „öntözőcsatornák szivárgási veszteségeinek meghatározása és mérése” tárgykörből; hasonlóképpen csak bibliográfiai jellegű a VITUKI Vízgazdálkodási Osztálya megrendelésére készült Bogdánffy Ödön irodalmi munkássága” című összeállítás Dr. Károlyi Zsigmond tollából. A világszínvonal figyelése terén 1963. évben végzett munkák tapasztalatai alapján az alábbiak szerint kívánjuk kiegészíteni a beszámolók szerkesztési és tartalmi előírásaira vonatkozó elképzelésünket. Bevezetés: A téma felvetésének indokolása, a hazai alkalmazási terület körvonalazása, az elméleti alapok rövid összefoglalása. Történelmi visszapillantás kapcsán a fejlesztés irányelveinek kiemelése, ennek kapcsán a 94
