Vízgazdálkodás, 1963 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1963-06-01 / 2. szám

VÍZGAZDÁLKODÁS

43

Költségtényező megnevezése

_________________2, táblázat

1 m3 víz önköltsége beépített hordozható

rendszer berendezések

esetén esetén

Ft/m3 Ft/m3

Népgazdasági szinten:

Amortizációs: 447 Ft/kh/év: 1000 mVkh/év

„ 567 Ft/kh/év: 1000 m3/kh/év

Felújítás 103 Ft'kh'év: 1000 mVkh/év

„ 160 Ft/kh/év: 1000 m3/khi/év

Fenntartás (megegyezik a felújítással) — Központi igazg. költségek — — — —

Állandó költségek:

Energia költség — — — — — — —

Kenőanyag — — — — — — — —

Gépészek munkabére — — — — —

Csőrakók munkabére — — — — —

Hordozható csővezeték fuvarozása — — Állami vízdíj — — — — — — —

összes költség:

0,45

—

—

0,57

0,10

—

—

0,16

0,10

0,16

0,04

0,04

0,69

0,93

0,22

0,16

—

0,07

—

0,07

0,11

0,18

0,01

0,02

0,02

0,02

1,05 1,45

Termelőszövetkezeti üzemi szinten:

Hiteltörlesztés: 166 Ft/kh/év: 1000 mő/kh/év 0,17 —

„ 250 Ft/kh/év: 1000 m3/kh/év — 0,25

Felújítás 80 Ft 'kh'év: 1000 mVkh/év 0,08 —

„ 160 Ft/kh/év: 1000 mVkh/év — 0,16

Fenntartás — — — — — — — — 0,08 0,16

Központi ig. költség — — — — — — 0,04 0,04

Állandó költségek: 0,37 0,61

Energia költség — — — — — — — 0,22 0,16

Kenőanyag költség — — — — — — — 0,07

Gépészek munkabére — — — — — — 0,07

Csőrakók munkabére — — — — — 0,11 0,18

Hordozható csővezeték fuvarozása — — 0,01 0,02

Állami vízdíj — — — — — — — 0,02 0,02

összes költség: 0,73 1,13

A nagyüzemi esőztető öntözés jövője szempontjából döntő fontosságú kérdés annak gazdaságossága. összehasonlításként kidolgoztam a jelenleg építés alatt álló 7500 kh-as kalocsai esőztető fürt mutatóit a beépített rendszer esetére és a hordozható berendezések esetére is. (1. 1. táblázat.)

A táblázatból kitűnik, hogy a hordozható berendezésekkel végzett öntözés költsége kb. másfélszer magasabb, mint a beépített rendszerű (félstabil) esőztető öntözésé. Ha ehhez hozzávesszük azt — a már korábban is megállapított tényt — hogy a nagyüzemi követelményeket maradéktalanul csak a beépített rendszerűek elégítik ki, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy a hordozható berendezéseket csak ott célszerű és gazdaságos alkalmazni, ahol a beépített rendszerű alkalmazását valamilyen ok (kevés vízkészlet, kicsi vagy nem összefüggő öntözött terület, meg nem szilárdult mezőgazdasági üzem) nem teszi lehetővé.

Ha az esőztető öntözési módszerek gazdaságosságát a felületi módszerekével hasonlítjuk össze, akkor a 3. táblázat szerinti eredményeket kapjuk.

E végeredmények is igazolják a távlati öntözésfejlesztési tervben előirányzott öntözési módok arányainak kialakításánál alapul vett szempontok helyességét, melyek szerint:

— a felületi öntözési módszereket kell mindenütt alkalmazni, ahol ennek gazdaságos megvalósítását a rendelkezésre álló (viszonylag olcsón beszerezhető) vízkészlet, valamint a domborzati és talajtani adottságok lehetővé teszik, mert az ezeken a helyeken a leggazdaságosabb,

— a beépített (félstabil) esőztető berendezéseket kell a jövőben alkalmazni minden olyan nagyüzemi öntözésnél, ahol a felületi öntözés a költséges vízbeszerzési mód, a domborzati vagy a talajtani adottságok miatt célszerűen, vagy gazdaságosan nem valósít-