Vízgazdálkodás, 1963 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1963-03-01 / 1. szám
Herke Sándor Kossuth-díjas professzor megállapítása szerint a terméshozamot jelentős mértékben lehetne növelni kh-anként 3—4 q nitrogén műtrágya szétszórásával. A Szirtosszék jelenleg a „Szirtusvirág” tsz. birtokában van és mint biztos takarmány bázis jelentős szerepet játszik a tsz állattenyésztésében. A fentihez hasonló kaszáló alakult ki Kisőszeszék területén, ugyancsak a felszabadulás utáni időben. A vízrendszer lecsapolását célzó csatorna itt is a semlyék peremén halad. Így a semlyék felső részén a csatornából vizet lehet bebocsátani a semlyékbe és a növényzet számára kívánatos vízszint előállítható, a víztelenítés pedig a semlyék alsó végén létesített tiltóval ellátott csatorna útján történik. Itt is kiváló eredmények adódtak e vízgazdálkodással. Az Öszeszék völgyében a Szirtosszékhez viszonyítva még azt is el lehet érni, hogy a hoszszan elnyúló felsőbb semlyékekben esetleg tárolt vizet az első kaszálás után fel lehet használni az Öszeszék elárasztásos öntözésére. Így jó minőségű sarjú széna termelhető vagy jó legelőt lehet biztosítani az állatállomány számára. A két példa ismertetéséből is kitűnik, hogy nemcsak vízkivételi művek szolgáltatta vízzel lehet öntözést, vízhasznosítást végezni, hanem a belvízzel való ésszerű gazdálkodás mellett, fensíki területen is. Ennek érdekében az alábbi szempontokat és irányelveket kell szem előtt tartani: Arra kell törekedni, hogy a hasznosításra szánt semlyékeknek lehetőleg a peremére tervezzük a völgy, az ér csatornáját úgy, hogy esésveszteség nélkül vezethessük a völgy vizét és innen a vizet gravitációsan tudjuk a semlyékekre juttatni. Az ehhez szükséges műtárgyakról, tiltókról már az építés során gondoskodni kell. Fontos körülmény, hogy a semlyék lecsapolásáról és optimális vízszínének biztosításáról gondoskodjunk olyképpen, hogy a semlyék területét lecsapoló csatornákat egyidejűleg megépítsük. Ha a semlyék nem egyenletes szintű, úgy természetesen gondoskodni kell rekesztő gátak és az ezzel kapcsolatos műtárgyak létesítéséről is. Egy völgy mentén elhelyezkedő semlyéksorozat kiváló adottságot nyújt arra, hogy a vízfolyás felsőbb szakaszán fekvő semlyékekben a tavaszi belvizekből nagyobb mennyiségű tárolt vizet az év folyamán többször fel lehet használni az alatta levő semlyékek vízborítására, öntözésére. Adott esetben sor kerülhet arra is, hogy a csatornában levő vizet szivattyúzással emeljük be a semlyékekbe. Az elmondottak megvalósítása érdekében tervszerűen gondoskodni kell a tavasszal fellépő vizek visszatartásáról és jól megállapítani azt az időpontot, amikor a vizeket károkozás nélkül lehet visszatartani. Az Igazgatóság területén gazdálkodó szervek, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, sőt újabban a társulatok is ezt a vízgazdálkodási lehetőséget magukévá tették, kérik és alkalmazzák a belvizek tiltózását, tározását. Így pl. a Kiskunmajsa és Környéke Vízgazdálkodási Társulat a vízállások elsődleges lecsapolása után már igen szép eredményeket ért el a kaszálók, legelők vízgazdálkodásba való bevonása terén. Előnyként jelentkezik még, hogy — az adottságoktól függően esetleg — jelentős mennyiségű víz visszatartásával csökkenteni lehet a csatornák, műtárgyak méreteit, mert a lefolyást a vízgazdálkodás célját szolgáló tárolással lényegesen egyenletesebbé lehet tenni. Fokozottabb ez az előny a nyári, nagy intenzitású záporok esetében, mert a semlyékeken a vizet mindenkor károkozás nélkül lehet visszatartani arra az időre, míg a felesleges vizek levezetésre kerülhetnek. , Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság az ismertetett adottságok figyelembevételével igyekszik a belvizeket a vízgazdálkodás szolgálatába állítani és az eddig elért eredményeket tovább fejleszteni. Balló Béla igazgató h. Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged
