Vízgazdálkodás, 1963 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1963-03-01 / 1. szám
2 VÍZGAZDÁLKODÁS A SZAKÁGAZATI MŰSZAKI FEJLESZTÉS A szakágazati műszaki fejlesztés elsősorban a kutatási és tervezési munkákra irányul. A múltban az árvízhozamok nagyságának, tartósságának és az ismétlődés gyakoriságának, valamint a töltésezésből keletkező vízszintemelkedés megbízható számításának nem voltak meg a kielégítő alapjai. Az elmúlt években a VITUKI széleskörű kutatási munkájának ereményeképpen elkészült tanulmányok biztos alapot adtak a fejlesztési célkitűzések gyakorlati megoldásához. A mértékadó árvízszintek megállapítása, a dunai jégviszonyok tanulmányozása, az árvízi előrejelzések módszerének és segédleteinek kidolgozása, a tározók árvízcsökkentő hatásának tanulmányozása, az árvízi medrek felülvizsgálata hozott különösen jelentős eredményeket. Szemléletbeli változás következett be az árvédelmi töltések tervezésében is. A korábbi felfogás az árvédelmi töltést csak önmagában az altalajtól és a környezettől függetlenül vizsgálta és elsősorban annak méreteivel foglalkozott. A tudományos kutatás eredményei alapján olyan korszerű tervezési irányelvek voltak megállapíthatók, amelyek a töltés anyagának talajmechanikai tulajdonságait éppúgy figyelembe veszik, mint a hidraulikai és mozgási vizsgálatok megállapításait és a töltés környezetének (anyaggödör, véderdő stb.) hatását. Nem adhatók tehát egységes szabványok a töltések építéséhez vagy erősítéséhez, hanem a gazdaságosság szem előtt tartásával az összes érvényesülő műszaki tényező hatását figyelembe kell venni. Ugyanez a megállapítás vonatkozik a biztonsági méret meghatározására is. Nyilvánvaló, hogy a biztonság mértékét a megvédendő öblözet értéke szabja meg. Ésszerű gazdaságossági vizsgálatok alapján kell tehát megállapítani az elöntésre kerülhető öblözet megvédendő értékei figyelembevételével a védművek kiépítési, illetve biztonsági mértékét. További vizsgálatot igényel még a gátakon végbemenő és a gát alatti szivárgás kérdése is. Bár az állékonyságot veszélyeztető szivárgások káros hatásának csökkentésére konkrét gyakorlati irányelvek készültek, pl. mentett oldali szivárgók, nyomáscsökkentő kútsorok, vízfelőli vízzáró függönyök stb. ezen a téren még sok a tennivaló. Tovább kell folytatni a bentonitos szivárgáscsökkentésre vonatkozó vizsgálatokat is. Az árvízvédelmi biztonság egyik leglényegesebb feltétele az árvízvédelmi vonal — az árvízvédelmi töltés és a hozzátartozó altalaj tömb — vízzárósága, tömörsége. Földmunkáink minőségi ellenőrzése korszerű, gyors munkahelyi és laboratóriumi módszerek hiányában nem kielégítő. Nem rendelkezünk olyan tömörségvizsgáló berendezéssel vagy vizsgálati módszerrel, amely megbízható módon, egyszerű eszközökkel, helyszíni közvetlen műszerleolvasással adná meg a földmű tömörségét. Folyamatban van korszerű radioaktív izotópos tömörségvizsgáló módszerek kikísérletezése, melynek széleskörű elterjesztése jelentősen megjavíthatja a földmunka minőségi átvételét. TECHNOLÓGIAI MŰSZAKI FEJLESZTÉS Az árvédelmi művek zöme földmunka, a műszaki fejlesztés tehát elsősorban a földművek építésének korszerűsítésére irányul. Az elmúlt években ezen a téren jelentős haladást értünk el. Az árvédelmi munkák ma már úgyszólván kizárólag géppel készülnek, a gépesítés foka 90%, a legmagasabb az összes szakágazatok között. Az árvédelmi töltésépítés és töltéserősítés eddig legjobban bevált munkagépe a skraper. Földmunkáink zöme ezzel készül. A műszaki fejlesztés keretében kívánatos nagyteljesítményű 6—8 m3-es, gumikerekes magajáró skraperek beszerzése, melyekkel egyrészt lényegesen növelhető a termelékenység, másrészt hosszabb szállítási távolságra is biztosítható a skraperek igénybevétele, olyan távolságokra, ahol manapság még csak a kevésbé gazdaságos és gyengébb minőséget eredményező dumperekkel végezzük a munkát. A tömörség fontosságáról már beszéltünk. A hagyományos tömörítő eszközök mellett jelentős fejlődést jelentett az elmúlt évben behozott „Dinapac” típusú vibrációs juhlábhenger, amely egyesíti magában a juhlábhenger és a vibrálás hatását. Ezt az országban egyedüli gépet a gyöngyösoroszi völgyzárógát építésénél használja a VÍZGÉP, igen jó hatásfokkal. Jelentős műszaki fejlesztési kérdés került megoldásra az elmúlt évben a vízépítőipari főosztály kezdeményezésére végrehajtott bajai hidromechanizációs töltéserősítés során. A VÍZITERV, a FOKA és a Bajai Vízügyi Igazgatóság összefogásával végrehajtott kísérlet megmutatta, hogy hidromechanizációval gazdaságosan kistömegű földmunka is végrehajtható. Erre vonatkozólag világviszonylatban is csak rendkívül kevés tapasztalat áll rendelkezésre, mert a hidromechanizációt általában a nagyszelvényű, nagytömegű földmunkák végrehajtásánál alkalmazzák. A kísérlet igazolta, hogy aránylag kis koronaszélességgel is kialakítható a kívánt keresztszelvény. Bár a bajai munka csak kísérletnek tekinthető, mégis meghatározza a fejlesztés egyik igen fontos irányát. A módszerek tökéletesítésével, a kézi munka teljes kiküszöbölésével ezt a rendkívül gazdaságos építési módszert eltérj edten alkalmazhatjuk töltéserősítési munkákra is. Ebben az évben a kísérleteket tovább kell folytatni. A gát alatti szivárgások káros hatását jelentősen csökkenthetjük majd, ha sor kerül néhány korszerű talaj réseiő gép behozatalára. Ezek a gépek alkalmasak 50—60 cm széles, 10—15 m
