Vízgazdálkodás, 1963 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1963-03-01 / 1. szám

hanem nagyon figyelemre méltó is, a vízgazdálkodással kapcsolatban 1962- ben megjelent, feltűnően sok hír jó­része. Az alábbiakban ezekből köz­lünk néhányat. ★ Bécsben 1962. év 276 napján va­lamilyen formában súlyos problémát okozott a víz. Így előfordult alacso­nyabb területek elöntése, szárazság, illetve hideg idő miatti vízhiány, — záporeső által a közutakra mosott földakadály, végül a vízművek be­rendezésének hibájából eredő víz­hiány. ★ A Kongó folyásának utolsó 47 kilo­méterén a szintkülönbség kereken 100 méter. Ezen a szakaszon olyan vízierőműveket lehetne építeni, me­lyek elláthatnák energiával az egész országot. (A Duna nálunk 100 kilo­méteren átlagosan 10 métert esik.) ★ A magyar „vízexport”-ból, azaz a vízkutatásból, felszínrehozatalból, ta­nácsadásból és vízgépek exportjából származó összeg 1962-ben megha­ladta az 1 200 000 dollárt. ★ Az ENSZ rendelkezésére álló ada­tok szerint 1962-ben 27 600 ember vesztette életét a különböző vízka­tasztrófák következtében. A valósá­gos adatot ennek kétszeresére becsü­lik. ★ Ausztrália belső, sivatagos vidé­kein a ritkán található benzinkútnál víz is vásárolható. A hűtővíz ára a benzinének kétharmada. ★ A múlt évben üzembehelyezték az NDK-ban a „Hohenwarte II.” hidro­sztatikus tárolóművet. Segítségével évi 30 millió kilowattóra energia szolgáltatható. ★ Egy liter tej „szennyező” ereje megfelel 500 liter városi szennyvízé­nek. ★ Magyarország területén elsőként a rómaiak folytattak tervszerű víz­­gazdálkodást. 1700 évvel ezelőtt Pro­bus császár mocsarakat csapoltatott le. Galérius császár elkészíttette a Sió csatornát és a zsilipet, melynek maradványait a múlt évben a Bala­toni Vízügyi Kirendeltség ásatta ki, a siófoki Főút közelében. Nagyjában azonos időben készült a maradvá­nyaiban a budapesti Szentendrei út mentén még ma is fellelhető víz­vezeték, akvadukt és vasmegyei Gyöngyös-patak mentén az agyagbé­lésű, magasvezetésű öntöző- és ma­lomcsatorna. ★ Az USA szenátusban 2000 ol­dalas anyagot tárgyalnak. Béke idő­ben még nem fordult elő ilyen ter­jedelmű előterjesztés. A téma: „Az USA távlati vízgazdálkodása”. Angliában külön „kék könyvet” adtak ki a szigetország vízgazdálko­dási problémáit tárgyaló, rövidesen vitatásra kerülő törvényjavaslatról. Nyugat-Németországban a vízellá­tásnak, a vízszennyezésnek és ellene való tevékenységnek, és az atom­energia felhasználásának külön, kö­zös minisztériuma van. ★ Bulgáriában, Topolnyica mellett el­készült az új völgyzárógát, amely mö­gött 140 millió köbméter vizet lehet tárolni. Az erőmű teljesítménye ma­ximálisan 170 megawatt lesz. A mes­terséges tóból vett vízzel 46 000 ezer hektárt lehet öntözni. A feltárások szerint Bulgáriában több mint 250, ehhez hasonló alkalmas hely van duzzasztómű építésére. ★ Japánban az öntözéses gazdálko­dás intenzív fejlődésének eredmé­nyeképp a rizs hozama négyszer ak­kora mint Indiában, ahol az öntözés csak 25%-al több hozamot biztosít, mint a száraz gazdálkodás. ★ Los Angeles vízellátását 400 kilo­méteres távolságból, a Sierra Nevada hegyláncon át, helyenként 500 méte­res magasságba, felfele is vezetett vízvezetékkel oldották meg. ★ Anglia leghíresebb fürdőhelyének Bath-nak tengerparti strandját oly mértékben szennyezi a hajók és part­menti szennyezők vize, hogy a fürdés ott lehetetlenné vált. Legújabban minden dagályhullám elvonulása utón lángszórókkal igyekeznek megtisztí­tani a főleg olajtól szennyezett stran­dot. ★ Japánban elkészült a világ eddigi legnagyobb hajója a 130 ezer tonnás „Sasebó”. A hajó 281 méter hosszú, 43 méter széles és 30 kilométeres óránkénti sebességet érhet el. ★ Az angliai Rugeley-ben állították üzembe a Heller—Forgó-féle magyar szabadalom alapján épített léghűté­ses, 120 megawatt teljesítményű hő­erőművet. Az építő cég 1 millió an­gol fontot fizetett a szabadalom font­­sterling-területi jogáért. A hűtőrend­szer függetleníti az erőműveket — a legnagyobb vízfogyasztókat — a vi­zek mellé telepítéstől, és 9%-os üzemköltség-csökkentést tesz lehe­tővé. ★ Ezévben kezdik meg a Szovjet­unióban a Karaganda bányavidékét az Irtis folyóval összekötő, vízellátó­csatorna építését. 500 kilométer hosz­­szú csatornában 25 emelő-vízlépcsőn át felfelé, 500 méteres szintkülönb­séget leküzdve áramlik majd az él­tető víz. A bányavidék vízellátását más módszerrel nem lehetett meg­oldani. ★ Panama-alagutat terveznek a je­lenlegi csatorna helyére, illetve attól 18 kilométerre é-zakra. A 82 km hosszú csatornán 80 méteres vízszlnt­­különbséget kell zsiliprendszerekkel leküzdeni. A hajókat a mennyezeten futó elektromos daruk húznák át. A berendezések mozgatásához szüksé­ges elektromos árammal ki lehetne elégíteni Budapest, Miskolc, Győr és Pécs együttes áramigényét. ★ A Tien-San hegység oldalán 34 ki­lométer hosszú és több mint 100 mé­ter vastagságú gleccser húzódik. A Tarim folyó sivatagos völgyét úgy akarják jobb vízellátáshoz juttatni, hogy a gleccser jegét a normálisnál egy hónappal hamarább megolvasz­tanák.. A jégre repülőgépről kíván­nak fekete port (kormot) leszórni, hogy így a felületet érő napsugárzás hője megindítsa az olvadást.

Next

/
Thumbnails
Contents