Vízgazdálkodás, 1963 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1963-12-01 / 4. szám
VÍZGAZDÁLKODÁS 121 tükre felett 60 m-re elhelyezkedő platóra emeli, ahol az nyiltcsatorhában jut el 6 — napi víztároló — medencéhez, amelyből 6 szivattyúállás elektromos szivattyúi nyomják a felszínalatti nyomócsővezetékbe az öntözővizet. Az esőztető rendszer elhelyezkedését az 1. ábra szemlélteti. Az I. öntözőtelep 375 fm hosszú tápvezetéke 400 mm átmérőjű acélcső, melynek alsó végén (a szivattyútelepnél) 12 atmoszféra, a felső végén pedig 6 atmoszféra az üzemközbeni nyomás. Az acél nyomócső végén elhelyezkedő aknából ágaznak ki a 200—300 mm átmérőjű földbeépített azbesztcement főnyomócsővezetékek, amelyekhez a 150 mm átmérőjű ugyancsak azbesztcementcsövekből készült, földbe épített mellékvezetékek csatlakoznak. Az azbesztcementcsövekben fellépő üzemi nyomás: 3—6 atm. A mellékvezetékek egymástól átlag 500 m-ként vannak, s belőlük ágaznak ki 72 m-ként a hidránsok, amelyekhez a 250 m hosszú műanyagcsöves, alacsonnyomású (TR-22 típusú) szórófejekkel ellátott hordozható számyvezeték kapcsolható. ■ , : I i ' ! A II. öntözőtelep tápvezetéke ugyancsak 400 mm átmérőjű és kezdeti, szintén 375 m hosszú szakasza acélcső. Az üzemközbeni nyomás alsó végén 9 atm, felső végén pedig 3 atm. A tápvezeték további 3,4 km hosszú szakasza 400 mm átmérőjű, földbe épített azbesztcementcső, ebben a tápvezeték-szakaszban ugyanis az üzemi nyomás a 3 atmoszférát nem haladja meg. A tápvezeték végén körtöltéses, műanyag fóliával bélelt víztároló medence épül. Ebből ágazik ki a 3,7 km hosszú vasbeton héjcsatoma, melynek mentén további 5 db, ugyancsak körtöltéses műanyag fóliával bélelt víztároló medence helyezkedik el. A víztároló medencék napi kiegyenlítésre épülnek azzal az elgondolással, hogy ezeket éjjel olcsóbb elektromos árammal tölthetik fel. A medencék fóliás szigetelésére az öntözendő terület talaja (löszön kialakult, középkötött vályog) miatt van szükség. A víztároló medence partjára telepített 6 szivattyú nyomja az öntözővizet a földbe épített 150—200 mm átmérőjű azbesztcement gerincvezetékekbe, melyekből ugyancsak 72 m-ként ágaznak ki a hidránsok (mint az I. öntözőtelepnél). Ezekhez ugyanolyan csővezeték kapcsolható, mint az I. telepnél. 2. ábra A balatonaligai esőztető rendszer helyszínrajza hossz-szelvénye 1. ábra A balatonaligai esőztető rendszer helyszínrajz
