Vízgazdálkodás, 1962 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1962-06-01 / 2. szám

38 ViZGAZDÄLKODÄS alapján ipari vállalatok önként kötöttek ipari típusú vízitársulati szerződéseket. 1961. évben a katowiczei vajdaság területén 12 ipari vízitársulat működött a következő munkakörben (általánosan): 1. Az iparvállalatokhoz, valamint halgazda­ságokhoz vízszállító vízfolyások medrének fenn­tartása, karbantartása és szabályozása, valamint ezzel kapcsolatos vízépítési munkák. 2. A felszíni vizek tisztántartása, szennyvíz­­tisztító berendezések építése és felhasználása. 3. Bányászati károk kiküszöbölése (kibányá­szott beomlott területek vízelvezetése). Chestochowában 1959. év végén alakult ipari vízitársulat „Warta” néven, melynek működési területe Czestochowa és Myszkow városok, va­lamint a vasércbányászati terület. Czestochowa város társulati tervét az 1. sz. rajz, mutatja. Czestochowa és közvetlen környéke komoly ipari központ a katowiczei vajdaságban. Kép­viselve vannak itt olyan iparágak, mint vasérc­bányászat, vaskohászat, textilipar (gyapjú, pa­mut, len), papíripar, vegyipar, tűzállóanyag­ipar, valamint nagyon fejlett kisipar az ipar minden ágából. Ezenkívül Czestochowa város­nak 170 ezer fő lakossága van, ami 40 év táv­latában 250 ezer főre emelkedik. A nagy ipari üzemek (és a fejlődésben levők is) jelenleg az ipari szenny- és hűtővizeiket a Warta folyóba és mellékágaiba vezetik le, ezért a felszíni vizek mind szennyezettebbé válnak. A nagyüzemek jelentős mennyiségű vizet használnak el a gyártási és hűtési folyamatok céljára, nem közömbös tehát az, hogy az egyik üzem nehezíti, vagy pedig egyszerűen lehetet­lenné teszi a másik üzem termelését. A tiszta felszíni vizek biztosítását az üzemek részére csak úgy lehet elérni, hogy az ipari szenny- és hűtővizet külön csőhálózaton keresztül veze­tik le a tisztítóberendezésekbe. Ezzel elkerül­hető, hogy az ipari üzemek naponta 70 000 m3 szenny- és hűtővizet engedjenek ■— mint je­lenleg — a Warta folyó és mellékágaiba (a vá­ros területén). Czestochowai „Warta” Ipari Vízitársulat szervezeti sémája Közgyűlés Igazgatóság I Elnök Ellenőrző bizottság Jogi Főmérnök Pénzügyi Adminisztratív tanácsos I osztály és gazdasági Beruházási Technikai Karbantartó és közgazda szakosztály, és javító sági részleg felügyelet, részleg raktár és beszerzés töltés javító és küldönc takarító karbantartó brigád oszt. Titkárság Gépírók Az 1930-ban felépített és jelenleg is működő Imhoff rendszerű városi víztisztító berendezés nem elégíti ki a jelenlegi viszonyokhoz, vala­mint a város és ipar jövőbeni fejlődéséhez szük­séges feladatát. Ezért a felszíni vizek tisztántartására jár­ható út az ipari szennyvíz csővezetékek útján való elvezetése az újonnan épített biológiai­mechanikai szennyvíztisztító berendezésekhez, amelyeket 1960. évben a „Warta” ipari vízi­­társúlat kezdett építeni. Megfontolandó annak lehetősége is, hogy a szennyvíz mechanikus tisztítás után mezőgazdasági célokra felhasz­nálható (öntözés). A „Warta” ipari vízitársulat és a többi ipari vízitársulat működésének alapja alapszabályok­ban van lefektetve, melyek magukba foglalják a Társulat szervezetét, a Társulat tagjainak jo­gait és kötelességeit. A „Warta” IVT-nak fő vezető szerve a tagság közgyűlése (évente egy­szer tart ülést), végrehajtó szerve az Igazgató­ság (jelenleg 8 személyből áll), akik a tagokat képviselik. Az Igazgatóság mellett műszaki ad­minisztrációs iroda működik. A „Warta” ipari vízitársulat szervezési sémá­ját a táblázat mutatja. A közgyűlés lényeges teendőit az alapszabályok 26. § szabályozza, melyekből kiemelkedők például: 1. az elnök, valamint az igazgatóság többi tagjainak és helyetteseinek megválasztása, 2. az ellenőrző bizottság elnökének és helyet­tesének megválasztása és az elnök által kine­vezett szakelőadók jóváhagyása, 3. a társulat munkatervének és költségveté­sének kidolgozása, 4. a tartalékalap meghatározása, 5. az igazgatóság pénzügyi és gazdasági be­számolójának elfogadása, 6. az ellenőrző bizottság beszámolójának fe­lülvizsgálata és az igazgatóság részére a fel­mentés megadása, 7. az ellenőrző bizottságban működő szak­emberek díjazásának meghatározása, 8. a társulat berendezései használatának sza­bályozása, 9. az igazgatóság felhatalmazása a Társulat részére szükséges kölcsönök felvételére, 10. a társulat alapszabályainak és ügyrendjé­nek megváltoztatása, 11. a tagok kilépésének és új tagok felvételé­nek engedélyezése, 12. a társulat megszüntetésének és felszámo­lásának végrehajtása, 13. az igazgatóság, az ellenőrző bizottság és a felettes hatóságok egyéb ügyeiben határozat­­hozatal, valamint olyan ügyekben intézkedés, melyekben a tagok közgyűlés összehívását kö­vetelik (19. §). A tagok közgyűlésén a szavazati arány dönt, bár egyik ipari üzemnek sem szabad 40° o-nál több szavazatot képviselnie (bár az ipari szenny- és hűtővíz mennyisége felhatalmazná a döntés magasabb százalékára). A közgyűlésen való szá-

Next

/
Thumbnails
Contents