Vízgazdálkodás, 1962 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1962-03-01 / 1. szám

32 VÍZGAZDÁLKODÁS sítménye éviről évre növekedett és az egyes vontatók teljesítménye az addigi 80—300 LE- ről 300—600 LE-re emelkedett. Az adott körül­mények között nem tudtunk egyebet tenni, minthogy az 556-os típusú uszályt 6,5 m-rel, a többi főméret változatlanul hagyásával meg­hosszabbítottuk. A merülés növelése nem volt tanácsos a gyakori alacsony vízállásnál elő­forduló sekély gázlómélységek miatt. így jött létre az 564-es típusú kavicsuszály, melynek hasznos, teherbírása már 360 t. Ez az eredmény sajnos csak kevéssel vitte előre a problémát, mert az uszály hordíképessége csak kismértékben növekedett. Az 564-es típus kialakításánál messzemenő szociális igényeket kielégítő lakásokat is léte­sítettünk. Az 564-es típus kialakításával azonban sem a nagy távolságú gazdaságos szállítást, sem a fizikai munka teljes kiküszöbölését nem tudtuk elérni és így ezen a téren a követelmények vál­tozatlanul továbbra is fennálltak. Be kellett látnunk, hogy a régi módszerek­kel a kérdés megoldásához nem jutunk köze­lebb, s hozzáfogtunk egy teljesen új techno­lógiai módszer kidolgozásához.. Ennek során ki­alakítottuk az 569-es típusú kavicsuszályt, melynek hombáralakítása merőben eltér a ko­rábbiaktól. Kísérletet folytattunk olyan irányban, hogy melyik az a hombár oldalszög, melyben a ned­ves kavics is lecsúszik saját súlyánál fogva. Kiderült, hogy az 556-os uszály 54°-cs rézsűje helyett 65°-os lejtésre van szükség. Figyelembe véve egyéb körülményeket, az 569-es típusú uszály kavicshombárjának rézsűjét 67°-ban ál­lapítottuk meg. A hombárfenék teljesen lapos kiképzésű és. hosszirányban koptatóvasakkal van ellátva. Ez a konstrukció egyszerűbb, mint az ívelt hombárú uszályé volt és kivitele is olcsóbb, mert a vasszerkezet egyszerűbb, és a bordák, lemezek hajlitása elmarad. Ezzel egy időben az Országos Vízügyi Főigaz­gatóságtól kapott megbízás alapján Szerkesztési osztályunk kidolgozta a 710 tip. 300 m3/óra tel­jesítményű kavicselevátort, mely teljesen új merítéksorral készül. Ez a merítéksor alkalmas az 569-es és 578-as típusú dereglyék stirolás­­mentes, ürítéséhez. Eddigi ívelt vágóélű putto­nyok helyett két. sorban elhelyezett, egyenes . vágóélű, ún. serlegsort alkalmazunk, melynek együttes szélessége a hombárfenék szélességé­hez igazodik. A 710-es elevátor kialakításánál mindazon nehézségeket megoldottuk, melyek a különféle méretű kavicsuszályok ürítését eddig nem tet­ték lehetővé. A 710-es elevátorral egy időben terveztük az 500 t-ás teherbírású kavicsuszályt­­is, mely már a korszerű kotrási követelmények­hez megfelelő méretű. Az uszály kialakításánál a hosszméreteken nem változtattunk, mert az 50 m-nél hosszaob uszály megrakása a rövid úszótesttel rendelkező kotróknál, főleg a sebesvízű felső szakaszon nagy nehézségekbe ütközik, másrészt a szűk kotrási helyeken történő manőverek szintén ne­hezen oldhatók meg. Korábban említett okok miatt az új uszály merülését sem akartuk nö­velni és csak igen kis, összesen 250 mm-es ol­dalmagasság növekedést alkalmaztunk. Az új konstrukciónál az uszály szélességének növelése is lehetségessé vált, mert a 710 típusú elevátor meríték-állványzata a hajótest hossz­tengelyére merőlegesen, mozdítható. A 710-es elevátorral és a hozzá tervezett 578-as típusú kavicsuszállyal sikerült megoldani mindazokat a problémákat, melyek a kavicstermelés teljes gépesítését lehetővé teszik. t Elmondhatjuk, hogy az 1962-es esztendő a kavicstermelés területén meghozza a 100%­­osan gépesített technológia bevezetését. Ezzel a kavicstermelésnél alkalmazott utolsó vasla­pátot is leteszik dolgozóink, hogy ehelyett a fizikai munkát nem igénylő, gépesített terme­lési folyamatok irányításában vegyenek részt. A teljes gépesítés elérésénél nem állhatunk meg, hanem a következő években meg kell va­lósítani a munkafolyamatok automatizálását, központi irányítását és távellenőrzését. Tóth Lajos főmérnök HÍREK Közvetlen víziút a Balti- és Fekete-tenger között, — a legújabb, tervezés alatt álló szov­jet víziútrendszer. Hossza 2430 km, mélysége 3,65 m lesz és 5000 tonnás hajók is használhat­ják majd. Az új víziút építése során 250 000 000 m3 földet mozgatnak meg, a Nyemanon 5 víz­erőművet építenek, a Pripjatyot rendezik és megépítik a 70 km hosszú Dnyeper—Nyeman csatornát. Az új vízrendszer mentén 5 000 000 hektárnyi mocsaras terület válik művelhetővé. színesfilmet. A 13 perces film a közönség kö­rében is nagy sikert aratott. * A nagy duzzasztógátak mögött elárasztott te­rület megtisztítása a létesítési költségek 12— 16%-ót teszi ki. A Szovjetunióban olyan úszó gépet szerkesztettek, mely a víz alól is kiter­meli a fákat, bokrokat s rögtön félkészáruvá dolgozza fel azokat. A terület megtisztítási költsége ezáltal az eredetinek negyedére-ötö­­dére csökkenthető. Elkészülte után azonnal műsorra tűzték a fővárosi híradómozik az „öntsünk tiszta vizet a Dunába” című, szennyvízellenes propaganda Február 10-én, a Technika Házában tartot­ták a negyedik Vizes-bált. A jólsikerült bá­lon vidám műsor, tániczene és féhér asztal mel­lett egyaránt jól szórakoztak a megjelentek.

Next

/
Thumbnails
Contents