Vízgazdálkodás, 1962 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1962-03-01 / 1. szám

VÍZGAZDÁLKODÁS 29 Hírközlő hálózatunk fejlődése a vízügyi szolgálatban A vízügyi szolgálat hírközlő berendezései a múltban elsősorban az árvédelmi szempontok­nak megfelelően alakultaik ki. Az első távbeszélő berendezések a múlt szá­zad kilencvenes éveiben épültek, az akkori idők híradástechnikai színvonalának megfelelően. Ezek kb. 50 évig voltak üzemiben. A második világháború után megindult a megrongálódott árvédelmi telefonhálózatok új­jáépítése, majd az 1949—1950. években a régi telefonhálózat korszerűsítése. Ekkor alakították ki a vízügyi szolgálatban ma is használatos két­vezetékes, földelt, párhuzamos rendszerű be­rendezést. Ma tovább folyik a távbeszélőháló­zat korszerűsítése és a távbeszélőhálózat az el­sődleges árvédelmi cél mellett belvízvédeke­zést;, öntözővízszolgáltatást és más vízügyi ér­dekű hírközlő szolgálatot lát el. A vízügyi szolgálat újabb fejlesztési tervével egyidejűleg merült fel a vezetéknélküli hírközlő berendezések alkalmazásának gondolata, illetve a rádió adó-vevő berendezések felhasználása. 1956-ban a Debreceni Vízügyi Igazgatóság területén kísérleti jelleggel alkalmaztak FM 10T típusú ultrarövidhullámú szimplex üzemű ké­szülékeket. A készülékekkel 10 W adótelje­sítménnyel, antenna magasságtól és környezet­től függően 10—40 km hatósugárban létesítet­tek összeköttetést. A jégtörőhajók és az OVF repülőgépének üzembe állításával szinte követelőén jelentke­zett a rádió széleskörű alkalmazásának szüksé­gessége. A vízügyi szolgálat 1961. január 10-én megtartott árvédelmi és jégvédelmi gyakorlatán első ízben alkalmazott hírközlés céljaira rádió adó-vevő berendezéseket. 1961 január és feb­ruár hónapokban a Baja térségében működő jég­törőhajók egymással és a parttal létesítettek összeköttetést ideiglenesen telepített URH rádió adó-vevő berendezésekkel. Múlt évben a Budapesti Rádiótechnikai Gyár megrendelésünkre 18 dlb új típusú hatcsatornás szimplex üzemben működtethető készüléket szállított, amelyéket egyrészt fix állomásokra, másrészt jégtörőhajóinkra és gépkocsikra te­lepítettünk, az árvíz- és jégvédekezéshez szük­séges hírösszeköttetés biztosítása érdekében. Jelenleg 3 jégtörőhajó és 8 db GAZ típusú gépkocsi van felszerelve FM—10 DA típusú antennamagasságtól függően 10—40 km ható­sugarú rádió adó-vevő berendezéssel. A rendelkezésünkre álló készülékekkel úgy kellett gazdálkodnunk, hogy először a legjob­ban veszélyeztetett helyeken legyen állandóan működésbe helyezhető állomás, a többi készü­léket pedig könnyen mozgatható, készültség esetén riadóztatható gépkocsikba szereltük. így a Duna mentén két centrumot építettünk ki Győr és Baja vezetőállomásokkal, egy (körzetet a Tisza mentén Szolnok vezetőállomássial. A vezetőállomásokhoz csatlakozik egy vagy több mellékállomás, amelyek között bármikor össze­köttetés teremthető. A mozgóállomásokkal csak védekezés esetén biztosított az összeköttetés, A bajai centrumban felépítettük a repülőgép­ben levő, a fentiekkel ellentétben más hullám­hosszon működő adó-vevő berendezés földi párját. Így a jégvédekezéseknél a rádió mellett levő szakember a közreműködő felderítő re­pülőgép megfigyeléseit kiértékelve, közvetlenül adja utasításait a jégtörőhajóknak, vagy a vé-Hyiregyhózo Komárom ki Debrecen Szomoorhely Székesfehérvár, Szolnok / JELMASYARÁlAT­Hajó-rádió CD Fix rádió Mozgó rádió Á tervezett rádió No) -f- Repülő :i'j f/készült r állomás Kalocsa Szikszón! ■ Az OVF rádiótelepítési terve

Next

/
Thumbnails
Contents