Vízgazdálkodás, 1962 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1962-03-01 / 1. szám

VÍZGAZDÁLKODÁS

a

rületen mintegy 500 kataszteri holdon kívánunk építeni öntözőtelepet esőztető módszerrel. Eredetileg csak 200 hold csőkutas öntözését terveztük, de az FM póthitel lehetővé tette annak felemelését. 1962-ben a csőkúttelepítések előtt már mindenütt végzünk próbafúrásokat, hogy így elejét ve'hessük a nem megfelelő vízminőségből származó károknak.

A szocialista mezőgazdaság további fejlődését jelentősen segíti a megyénkben élenjáró vízgazdálkodási társulati tevékenység. A korábban úgyszólván kizárólag vízrendezés, belvízvédekezés céljára alakult társulatok mellett ma már sok a kettős, vízrendezést, vízhasznosítást egyaránt végző társulat is. A vidék jó ivóvízellátásához a társulati tevékenység ugyancsak hozzájárul, hiszen megyénkben ivóvíz társulatok is vannak és számuk egyre nő. Társulataink érdekeltségi hozzájárulásukat, ha nem is teljes mértékben, de legnagyobbrészt befizették, kiviteli munkájuk tervét pedig túlteljesítették.

Tevékenységük során 1961-ben 660 km csatornát újítottak fel, közel háromnegyed millió m3 földmunkát végeztek el, 1800 kisebb -műtárgyat építettek és 22 km-nyi ivóvíz csőhálózatot fektettek le. Az ez évi munkák. eredményeként a társulat kezelésében levő csatornáknak már kétharmada üzemképes és rajtuk kereken 2 millió m2-t gaztalanitattak.

A belvízvédekezés fokozása érdekében a VÍZIG-eikkel összhangban megszervezték a védekezésben való közreműködést is, sőt a Békési Vízgazdálkodási Társulat a Körösvidéki VÍZIG belvízvédekezési gyakorlatán sikerrel részt is vett. Ez évtől kezdve valamennyi társulat belvízvédekezési tartalékalapot is létesít, átlagosan 25 ezer Ft értékben. Az év folyamán végzendő munkák értéke kereken 26 millió forint, az érdekeltségi hozzájárulás 12 millió forint lesz, melyből 45—45%-ban a vízrendezés és ivóvízellátás, 10 %-ban a vízhasznosítás feladatait oldják meg.

Vízrendezésre, belvízvédekezésre felújításként 40 millió, beruházásként 54 millió, a harmadrendű csatornák építésére, felújítására pedig 34 millió forintot fordítunk a második ötéves terv során. Mintegy 10%-kal fokozódik a belvízátemelő szivattyútelepek teljesítménye is.

A vidék szocialista fejlődésével kapcsolatban jogos igényként jelentkezik az ivó- és ipari vízellátás a múltbelinél sokkal jobb megoldása. A fejlődés e téren is jelentős, amelynek talán legszebb bizonyítéka a Békéscsabán most üzembe lépett vízmű. Víztermelése — sajnos — a város egész lakossága számára még nem elegendő. Nehezíti a helyzetet még az is, hogy a termelt víz felét a már telepített konzervgyár céljaira kell biztosítani. A fejlődés sokszor megelőzi a fejlesztés lehetőségeit, így ennek, — valamint a múlt káros örökségének következménye, hogy a megye lakosságának mindössze 9%-a részesül közműves vízellátásban és a közkutas vízellátásban részesülőknek csupán 56%-a jut egészséges, jó ivóvízhez.

Azt tervezzük, hogy a jövőben valamennyi 10 ezernél nagyobb lélekszámú község közműves vízellátást kap, ezzel megközelítjük az országos 35%-os közműves ellátottsági átlagot, amelynek most csak negyedét érjük el. Miután megyénk túlnyomóan mezőgazdasági jellegű, az átlag teljes elérésére nincs is valószínűség. De még a helyzet számottevő javításához is az érdekeltek nagyobb arányú anyagi és természetbeni erőfeszítése szükséges.

Az ipari vízhasználók közül a fő fogyasztók az élelmiszeripari üzemek. Naponta közel 40 ezer m3 vizet fogyasztanak, s jellemzően annak 90%-át élővizekből nyerik, s csak 10%-át kutakból. Célunk, hogy a jövőben az ipartelepek saját, ipari minőségű vizet fogyasszanak.

A háztartási és ipari szennyvíznek elhelyezése még nem megoldott. A megye vállalatainak és községeinek arra kell törekedniük, hogy ahol a szennyvíz mennyisége és milyensége azt indokolja, az 1/1961. Korm. rendeletnek megfelelően, gondoskodjanak a szennyvíz tisztításáról. Ez különösen fontos azért, nehogy az élővizekbe jutott és esetleg ivóvíz, vagy öntözővíz céljaira újra felhasznált szennyvizek károkat, megbetegedéseket okozzanak.

Megyénk vízellátása javításának érdekében, a vízügyi szervekkel szorosan együttműködve felmérjük lehetőségeinket, elkészítjük a szükséges műszaki és pénzügyi terveket, létrehozzuk az egységes megyei vízépítő-kútfúró vállalatot. Békéscsaba vízellátását és csatornázását a második ötéves terv során korszerűen és véglegesen megoldjuk, ivóvíz társulatok szervezésével javítjuk a kisebb települések vízellátását, a tanácsi segítséggel is védekezünk a szennyvizek kártételei ellen.

Békés megyében a vízügyi tevékenység hagyományai már a múltban is jelentősek voltak. A felszabadulás, az egységes vízügyi szervezet létrehívása óta a megye lakossága még inkább tapasztalhatta a vízügyi szervezet dolgozóinak és vezetőinek segítőkészségét, élvezhette munkájuk gyümölcsét. A vízügyi dolgozók nemegyszer fáradságot nem ismerve álltak helyt, amikor áradások, belvizek fenyegették a megyét.

Mezőgazdaságunk szocialista átszervezésével, a mezőgazdasági nagyüzemek kialakulásával a vízgazdálkodási lehetőségek fokozódtak. Mód nyílt nagyobb vízrajzi egységeken történő, öszszefogott komplex vízgazdálkodási tevékenység bevezetésére. Szocialista államunk jelentős öszszegekkel támogatja megyénk vízgazdálkodásának fejlesztését. Ahhoz, hogy a népgazdaság és a szocialista társadalmi rendszer nyújtotta lehetőségeket maradéktalanul kihasználhassuk, a vízügyi és tanácsi szervezet dolgozóinak további összefogására és a helyi erők fokozottabb igénybevételére van szükség.

Ha ez a tevékenység, — amelyhez úgyszólván minden feltétel biztosítva van — eredményes lesz, Békés megye a korszerű vízgazdálkodás, a fejlett mezőgazdaság segítségével töltheti majd be az ország „éléskamrájának” szerepét.