Vízgazdálkodás, 1962 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1962-03-01 / 1. szám

VÍZGAZDÁLKODÁS a rületen mintegy 500 kataszteri holdon kívánunk építeni öntözőtelepet esőztető módszerrel. Ere­detileg csak 200 hold csőkutas öntözését ter­veztük, de az FM póthitel lehetővé tette annak felemelését. 1962-ben a csőkúttelepítések előtt már mindenütt végzünk próbafúrásokat, hogy így elejét ve'hessük a nem megfelelő vízminő­ségből származó károknak. A szocialista mezőgazdaság további fejlődését jelentősen segíti a megyénkben élenjáró víz­gazdálkodási társulati tevékenység. A koráb­ban úgyszólván kizárólag vízrendezés, belvíz­­védekezés céljára alakult társulatok mellett ma már sok a kettős, vízrendezést, vízhasznosítást egyaránt végző társulat is. A vidék jó ivóvíz­­ellátásához a társulati tevékenység ugyancsak hozzájárul, hiszen megyénkben ivóvíz társula­tok is vannak és számuk egyre nő. Társulataink érdekeltségi hozzájárulásukat, ha nem is teljes mértékben, de legnagyobbrészt befizették, kivi­teli munkájuk tervét pedig túlteljesítették. Tevékenységük során 1961-ben 660 km csa­tornát újítottak fel, közel háromnegyed millió m3 földmunkát végeztek el, 1800 kisebb -műtár­gyat építettek és 22 km-nyi ivóvíz csőhálózatot fektettek le. Az ez évi munkák. eredményeként a társulat kezelésében levő csatornáknak már kétharmada üzemképes és rajtuk kereken 2 millió m2-t gaztalanitattak. A belvízvédekezés fokozása érdekében a VÍZIG-eikkel összhangban megszervezték a vé­dekezésben való közreműködést is, sőt a Bé­kési Vízgazdálkodási Társulat a Körösvidéki VÍZIG belvízvédekezési gyakorlatán sikerrel részt is vett. Ez évtől kezdve valamennyi tár­sulat belvízvédekezési tartalékalapot is létesít, átlagosan 25 ezer Ft értékben. Az év folyamán végzendő munkák értéke kereken 26 millió forint, az érdekeltségi hozzájárulás 12 millió forint lesz, melyből 45—45%-ban a vízrende­zés és ivóvízellátás, 10 %-ban a vízhasznosítás feladatait oldják meg. Vízrendezésre, belvízvédekezésre felújítás­ként 40 millió, beruházásként 54 millió, a har­madrendű csatornák építésére, felújítására pe­dig 34 millió forintot fordítunk a második öt­éves terv során. Mintegy 10%-kal fokozódik a belvízátemelő szivattyútelepek teljesítménye is. A vidék szocialista fejlődésével kapcsolatban jogos igényként jelentkezik az ivó- és ipari vízellátás a múltbelinél sokkal jobb megoldása. A fejlődés e téren is jelentős, amelynek talán legszebb bizonyítéka a Békéscsabán most üzem­be lépett vízmű. Víztermelése — sajnos — a város egész lakossága számára még nem ele­gendő. Nehezíti a helyzetet még az is, hogy a termelt víz felét a már telepített konzervgyár céljaira kell biztosítani. A fejlődés sokszor meg­előzi a fejlesztés lehetőségeit, így ennek, — valamint a múlt káros örökségének következ­ménye, hogy a megye lakosságának mindössze 9%-a részesül közműves vízellátásban és a közkutas vízellátásban részesülőknek csupán 56%-a jut egészséges, jó ivóvízhez. Azt tervezzük, hogy a jövőben valamennyi 10 ezernél nagyobb lélekszámú község közmű­ves vízellátást kap, ezzel megközelítjük az or­szágos 35%-os közműves ellátottsági átlagot, amelynek most csak negyedét érjük el. Miután megyénk túlnyomóan mezőgazdasági jellegű, az átlag teljes elérésére nincs is valószínűség. De még a helyzet számottevő javításához is az érdekeltek nagyobb arányú anyagi és termé­szetbeni erőfeszítése szükséges. Az ipari vízhasználók közül a fő fogyasztók az élelmiszeripari üzemek. Naponta közel 40 ezer m3 vizet fogyasztanak, s jellemzően annak 90%-át élővizekből nyerik, s csak 10%-át ku­takból. Célunk, hogy a jövőben az ipartelepek saját, ipari minőségű vizet fogyasszanak. A háztartási és ipari szennyvíznek elhelye­zése még nem megoldott. A megye vállalatai­nak és községeinek arra kell törekedniük, hogy ahol a szennyvíz mennyisége és milyensége azt indokolja, az 1/1961. Korm. rendeletnek meg­felelően, gondoskodjanak a szennyvíz tisztítá­sáról. Ez különösen fontos azért, nehogy az élővizekbe jutott és esetleg ivóvíz, vagy öntö­zővíz céljaira újra felhasznált szennyvizek ká­rokat, megbetegedéseket okozzanak. Megyénk vízellátása javításának érdekében, a vízügyi szervekkel szorosan együttműködve felmérjük lehetőségeinket, elkészítjük a szük­séges műszaki és pénzügyi terveket, létrehozzuk az egységes megyei vízépítő-kútfúró vállalatot. Békéscsaba vízellátását és csatornázását a má­sodik ötéves terv során korszerűen és véglege­sen megoldjuk, ivóvíz társulatok szervezésével javítjuk a kisebb települések vízellátását, a tanácsi segítséggel is védekezünk a szennyvizek kártételei ellen. Békés megyében a vízügyi tevékenység ha­gyományai már a múltban is jelentősek voltak. A felszabadulás, az egységes vízügyi szervezet létrehívása óta a megye lakossága még inkább tapasztalhatta a vízügyi szervezet dolgozóinak és vezetőinek segítőkészségét, élvezhette mun­kájuk gyümölcsét. A vízügyi dolgozók nem­egyszer fáradságot nem ismerve álltak helyt, amikor áradások, belvizek fenyegették a me­gyét. Mezőgazdaságunk szocialista átszervezésével, a mezőgazdasági nagyüzemek kialakulásával a vízgazdálkodási lehetőségek fokozódtak. Mód nyílt nagyobb vízrajzi egységeken történő, ösz­­szefogott komplex vízgazdálkodási tevékenység bevezetésére. Szocialista államunk jelentős ösz­­szegekkel támogatja megyénk vízgazdálkodásá­nak fejlesztését. Ahhoz, hogy a népgazdaság és a szocialista társadalmi rendszer nyújtotta lehetőségeket maradéktalanul kihasználhassuk, a vízügyi és tanácsi szervezet dolgozóinak to­vábbi összefogására és a helyi erők fokozottabb igénybevételére van szükség. Ha ez a tevékenység, — amelyhez úgyszól­ván minden feltétel biztosítva van — eredmé­nyes lesz, Békés megye a korszerű vízgazdálko­dás, a fejlett mezőgazdaság segítségével töltheti majd be az ország „éléskamrájának” szerepét.

Next

/
Thumbnails
Contents