Vízgazdálkodás, 1962 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1962-03-01 / 1. szám
16 vízgazdálkodás Négy megyét érint, és az ország területének csaknem tíz százalékára, 9240 km2-re terjed ki az ország egyik legnagyobb vízügyi igazgatóságának, az Alsótiszavidékinek területe. Központja az 1962. január 1-től ismét megyeközponttá is emelt Szegeden, a kanyargó szőke Tisza partján áll. A nagy területen a vízügyi feladatokat öt szakaszmérnökség végzi megfelelő területi beosztásban. A Tisza ma békésen folyik le, egyáltalán nem parttalan medrében. Hiszen az ország talán legjelentősebb, de mindenesetre legismertebb vízszabályozó tevékenysége, a múlt század közepén Széchenyi és Vásárhelyi vezetésével végrehajtott Tisza-szabályozás magas igátak közé szorította. Az eredeti hosszának egyharmadával megrövidített folyó valamikor kanyarogva szelte át ezt a teljesen sík vidéket. Árvizei hírhedtek voltaik, az 1879-es úgyszólván eltüntette a táj természetes fővárosát, Szegedet. A súlyos árvízkárok magyarázzák, hogy ezen a síkságon elsők között került sor jelentős folyószabályozásra. A VÍZIG vezetőinek, Forgó László igazgatónak és Balló Béla igazgatóhelyettes főmérnöknek ma már kevesebb gondot okoznak az áradások. Mégis, szinte hagyomány, hogy Szegeden — ha vízügyi tevékenységről esik szó — elsőként az árvizet említik. Kurucz Gyula főmérnök az Árvízvédelmi és Folyamszabályozási csoport vezetője is segít az emlékek idézésében, s a mai helyzet ismertetésében. — Itt, a területünkön, Szentesen alakult meg a Főváros után az ország második Árvízvédelmi Osztálya. Az egykori árvízvédelmi szolgálatot ma már persze modern eszközökkel látjuk el. 1962-ben URH rádiókat kapunk. De reméljük nem lesz rájuk szükség, hiszen védtöltéseink — melyek 400 km hosszúságban fővédvonalat alkotnak és 110 km hosszban második védelmi vonalat képeznek — az országban a legmagasabbak. Magasságuk eléri a 7 métert és van ahol egy-egy folyóméter töltésbe 150'—200 m3 földet építettek 'be. De kell is a védelem, hiszen a VÍZIG területéből 630 000 kát. hold a mélyártér, Az árvizek erre tartósak, 6—8 hétig is eltartanak. Szerencsére ritkák, utoljára 1941—42-ben volt számottevő, de aránylag elég kevés kárt okozó ár. Az árvízvédelmi és folyamszabályozási csoport most azon fáradozik, hogy az árvízvédelmi erdők felújításával tegye fokozottabbá a védelmet. Jellemzőül még talán annyit, hogy évente 300 000 kéve rozsét termelünk az árvízvédelmi erdőkből. 1962-ben árvízvédelmi folyamszabályozási célokra összesen 17 millió Ft-ot fordítunk. Az e területen olyan fontos árvízvédelem bemutatása után lássunk néhány számot a VÍZIG egészéről. Balló igazgatóhelyettes főmérnök elvtárs elmondja, hogy a folyó évben 1 400 000 m3 földmunkát végeznek el, amiből 902 000 m3, az egész mennyiség 63,3%-a már gépi munka lesz. 1961-es tervüket számottevően túlteljesí-
