Vízgazdálkodás, 1962 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1962-12-01 / 4. szám

122 VÍZGAZDÁLKODÁS 4. kép 7 m magas jéghegy Tihanyban 1946. március 25-én. A romboló jég ezen a helyen teljesen átszakította a mólót (Fotó: Dr. Entz) A hullámverés mentén a jég egyre jobban ösz­­szetöredezik, felaprózódik és az apró jégtáblács­kák gyorsan olvadnak a sokszor 4—5 C°-os víz­ben. Szemlátomást csökken a jég ellenállása, mind diadalmasabban tombolnak a hullámok és egy két nap alatt a langyos szél hatására elta­karodik a jég. Csak imitt-amott úszik csupán egy-egy fehér jégtábla a mélykék, de csakis ilyenkor mélykék színű Balatonon. Azután már csak a parton felhalmozódott jéghegyek csillog­tatják meg vakító fehérségükben a tél egykori hatalmát. A levegőn karcsú jéggyertyákra hul­lanak szét a feltornyosodott jégtáblák és csupán északi fekvésű, árnyasabb helyeken dacol egy­két olvadozó jéghegy a tűző nap meleg suga­raival. Közben zöldbe borul a balatoni táj. Illatos ibolyák, nőszirmok, csilingelő hóvirágok és bó­­koló kökörcsinek hirdetik mindenütt visszavon­hatatlanul a diadalmas új tavaszt. dr. Entz Béla a biológiai tudományok kandidátusa, Kutató Intézeti igazgatóhelyettes Időszakosan üzemelő öntözőcsatornák szivárgási veszteségei és a termesztésre való kihatásai A nagyüzemi szántóföldi öntözés bevezetésé­nek egyik műszaki feltétele az öntözőcsatornák szivárgási veszteségének elhárítása. E kérdés megítélésénél nemcsak az elveszett víz értékét kell figyelembe venni, hanem a keletkező ká­rok nagyságát is, melyek elöntések, talajvíz­emelkedés, talajleromlás, terméscsökkenés stb. formájában jelentkeznek. A szivárgás a szántó­földi öntözés körülményei között különösen számottevő, mivel az üzemelés természetéből adódóan a csatornák időszakosan vezetnek vi­zet. Az egyes öntözőcsatornák szivárgási vesztesé­gének mértékét (dr. Marjai Gyula és saját ada­taim szerint) az alábbi táblázat tünteti fel: Mérési hely csat. jele talaj adott­ság üzemelés módja csat. kezd. bead 1/sec 1 km-en elszív. 1/sec 1 km-en elszív. % Kisújszállás 2 réti időszakos 120 45 38 Tiszavárkony 1 öntés időszakos 180 112 62 Szarvas 6 öntés időszakos 00 56 62 Kunhegyes 1 mezőségi időszakos 130 68 52 Beled 1 öntés időszakos 80 39 49 Alcsisziget 3 öntés időszakos 280 182 65 Kenderessz. Gástyás réti állandó 450 68 15 Hortobágy К IV/8. szikes állandó 800 242 29 Hortobágy К IV. szikes állandó 2200 242 11 Dóba III. szikes állandó 240 43 18 A közölt adatok feltűnően mutatják, hogy állandó üzemelés esetén lényegesen kisebb a csatornák szivárgási vesztesége, ami a talaj vízzel való állandó telítettségével, a rizstáblán levő víz ellennyomásával magyarázható. Idő­szakos üzemelés mellett a csatornák szivárgási vesztesége mintegy 2,5-szöröse az állandó üze­melő csatornák szivárgásának. Az öntözőcsatornák nagyarányú szivárgási vesztesége miatt Kisújszálláson, 1959. évtől, az utolsórendű (ún. táblaellátó) csatornákat ki­kapcsoltuk és helyettük az állandó jellegű fő­csatornákra merőlegesen, ideiglenes csatorna­nyitó ekével ún. elosztó csatornákat létesítet­tünk. Így lehetővé vált a táblaellátó csatornák szivárgási vesztesége miatt keletkezett károk csökkentése. A szivárgási veszteség mennyiségi megállapí­tásán túlmenően ismernünk kell az elszivárgóit víz káros hatásait is, amelyek évenként terhelik

Next

/
Thumbnails
Contents