Vízgazdálkodás, 1962 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1962-12-01 / 4. szám
VÍZGAZDÁLKODÁS 111 az új központok) belső kialakításában is. Kialakul a városias településközpont magasbeépítésű területekkel, amelyek vízvezetéket és annak a lakásokba való bekapcsolását igénylik. Л „középső övezet” szorosan kapcsolódik a városközponthoz, tömör beépítésű, de túlnyomóan földszintes házakból áll, vízvezetéket igényel, de csak utcai közkifolyókkal. Végül a harmadik a ritkán beépített „külterületi övezet”, ahol még távlatban sem gondolhatunk másra, mint a közkutakkal történő ellátásra. Ilyen külterületi övezetet a városokban is meg fogunk találni még nagyobb távlatban is, bár kisebb mértékben. A lakosszám településcsoportonkénti alakulásánál valószínű, hogy már 20 év távlatában a városi lakosság eléri az összlakosság felét, az 500 fő alatti települések száma és lakosszáma jelentősen csökken. A lakosszámok alakulását az említett meggondolások alapján a fejlődés tükrében a következőkben valószínűsíthetjük: I. sz. táblázat Település 1960 1 1980 db millió fő Városok 63 4,0 6,3 Községek 10 000 fő felett 55 0,7 0,7 Községek 500—10 000 között 2561 5,1 4,4 Községek 500 fő alatt 591 0,2 0,1 összesen 3270 10,0 11,5 A törpevízművek építésére előirányzott településeknél tehát mind az összlakosszám, mind a települések száma csökkeni fog, így a program kialakításánál biztonsággal járunk el, ha a települések jelenlegi jellemző adatait vesszük figyelembe. A programban tehát kereken 2000 településen (594 községben van már vízmű) kell előirányozni a törpevízmüvek építését. E program keretében — mintegy 20 év alatt — a 4,4 millió falusi lakosból 50%-ot, 2,2 millió főt akarunk ellátni vízvezetékkel 1000 községben kereken 4 milliárd forint költséggel. Hogyan és milyen ütemben valósíthatjuk meg ezt a hatalmas programot? Az elmúlt években megindult kezdeményezések során évente átlagosan 20 törpevízmű vet építettünk. Az építkezések az egyes megyék között igen egyenlőtlenül oszlottak meg és azok túlnyomóan néhány megyére (Bács, Tolna) összpontosultak. Ha a kezdeményezés minden megye és vízügyi igazgatóság részéről megindulna és évente a 19 megye mindegyikében — legalább 2—3 törpevízmű megépülne, úgy évi átlagban országosan 50 törpevízmű építését irányozhatjuk elő kb. 200 millió Ft építési költséggel, ami megyénként 10,5 millió Ft ráfordítást igényel. És ha egy törpevízművel 2000 főt látunk el, úgy 1980-ra a falusi lakosság 50%-a vízvezetéki vízhez juthat. (3. ábra.) 3. ábra Vízvezetékkel ellátott falusi lakosok számának változása A költségfedezet túlnyomó részét — mivel az állami hiteleket a nagyobb településeken épülő lakások közművesítése köti le — helyi erőforrásokból kell biztosítani, de a munkákhoz állami támogatást is kell előirányozni. Fokozottabban kell a vízvezetéképítésre összpontosítani a Községfejlesztési Alapokat, és széleskörű szervezést kell megindítani a törpevízmű társulatok megalakítására és ezzel a közvetlen érdekeltség bevonására. A társulatok megalakulása egyúttal lehetőséget nyújt arra, hogy a munkához kölcsön és hiteltámogatást lehessen biztosítani. Az állami, tanácsi beruházás terhére is indokolt anyagi segítséget nyújtani ott, ahol a lakosság a költségek jelentős részét magára vállalta. Talán irányelv lehet egy-egy törpevízműnél az alábbi költségmegosztás: Érdekeltségi hozzájárulás 45% Községfejlesztési Alap 35% Vízügyi Alap támogatás 10% Állatni hitel hozzájárulás 10% 100% A tervezői és építési kapacitás biztosítása, megyénként évi 10—12 millió Ft nagyságrendű munkáknál nem jelent különösebb nehézséget, mert a Megyei Tervező Irodák, valamint a Megyei Víz- és Csatornamű Vállalatok ezen munkák elvégzésére kisebb mértékű fejlesztéssel alkalmassá tehetők, vagy arra már alkalmasak is. A legnagyobb problémát talán az évi mintegy 500 000 fm nyomócső gyártása jelenti, ami jelenlegi kapacitásunk közel fele. Ezért figyelembe véve a városi és ipari vízvezetékek, valamint a mezőgazdaság nyomócső igényét is, a csőgyárak további fejlesztését kell előirányozni, vagy külföldről kell csövet vásárolnunk. A csőhálózati munkák mellett évente 50—70 gépház és mintegy 50 víztorony (szolgálati medence) lesz szükséges-. Az építést gyorsítja, a költségeket csökkenti a törpevízmű főbb létesítményeinek tipizálása, előregyártása. Ilyen kezdeményezést
