Vízgazdálkodás, 1962 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1962-12-01 / 4. szám
104 vízgazdálkodás Szakszervezetünk tevékenysége és feladatai a Vízügyi Szolgálat területén Irta: Dobi Ferenc, a MEDOSZ titkára A szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés vízgazdálkodási feladatainak ellátása, nem különben a vízellátási és csatornázási igények kielégítése időről-időre magasabb színvonalú irányító és végrehajtó tevékenységet követel, mind a gazdasági, mind a szakszervezeti szervektől. Az évről-évre növekvő.feladatok eredményes végrehajtása — az MSZMP VIII. Kongresszusa szellemében is — törvényszerűen követeli meg mind a szakszervezeti, mind a gazdasági szervek — az eddiginél sokkal szorosabb —• együttműködését. Ha — ismerve hazánk vízgazdálkodási lehetőségeit —, az elkövetkezendő feladatok főbb tervszámait vizsgáljuk, akaratlanul is arra a megállapításra jutunk, hogy e követelményeknek a szolgálat csak akkor tud eleget tenni, ha az elvégzendő munkák végrehajtásába, az azzal járó problémák megoldásába a legteljesebb mértékig bevonjuk a dolgozók széles rétegeit és kimerítjük az öntudatukban rejlő tartalékokat. A vízügyi szolgálat dolgozóinak eddigi eredményes munkáját igazolják például azok a számok, amelyek az öntözés gazdaságos területi emelkedését mutatják. 1959-ben 126 395 kh. öntözéséhez, 1961-ben 231 571 kh. öntözéséhez biztosították a szükséges feltételeket. 1962-ben öntözött területünk meghaladja a 350 ezer kh-t. Az ez év végi vízgazdálkodási beruházás pedig összesen mintegy 1 853 millió Ft-ot tesz ki. Az utóbbi 10 év alatt, a vízigény növekedését igazolja pl., hogy a mezőgazdaságban 25 m3/'secról 90 m3/sec.-ra nőtt a szolgáltatott, illetve felhasznált víz mennyisége. Az 1963-as tervévre a vízgazdálkodási beruházási keret mintegy 2 616 millió Ft-ra 34%kal fog emelkedni. Be kell fejezni többek között a Keleti Főcsatorna kiépítését, a bodrogzúgi belvízrendezést, a Baja és országhatár közötti dunai árvédelmi töltés erősítését, a Sió balparti töltésépítését, illetve erősítését, a délpesti ipari vízmű építését. El kell kezdeni; a Marcal, a Kapos, a Zala, a Feketevíz rendezését, a Nyugati Főcsatorna építési munkálatait, a K. 12—13-as öntözőfürt építését, a békési duzzasztó, valamint az algyői öntözőrendszer és még több vízügyi létesítmény építését, amelyek már az 1963-as évben komoly feladatok elé állítják a szolgálat valamennyi dolgozóját. A második ötéves terv végére a jelenlegi kb. 350 ezer kh öntözött területet 640 000 kh-ra kell emelni, ezekhez a feltételeket jórészt a vízügyi szolgálatnak kell megteremteni. A 20 éves távlati fejlesztési terv előirányzata alapján pedig 1980-ig ezt a területet mintegy 2 millió kh-ra kell fejleszteni és ki kell elégíteni a nagyrészt ezzel járó 500 m3/sec.-os mezőgazdasági, a 276 m3/sec.-os ipari, valamint a 24 m3/ sec.-os ivóvíz igényt is. Szakszervezetünkhöz tartozó vízügyi szervek dolgozóinak állományi létszáma 1959 év végén 21 071 volt. Ebből szakszervezeti tag 15 717 fő 74%-os szervezettséggel. 1962. I. félév végével pedig 23 044 az összlétszám, ebből szakszervezeti tag 19 550, 85%-os szervezettséggel. Szakszervezetünknek jelenleg 248 000 tagja van. A vízügyi dolgozók létszáma ennek mintegy 8%-a. Azonban elnökségünk sohasem a %-os arány figyelembe vételével kezelte a vízügyi szolgálat problémáit, hanem a mezőgazdaságban elfoglalt súlyának, fontosságának és helyének megfelelően. Korábban voltak ugyan olyan jelenségek, amelyek azt mutatták, hogy szakszervezetünk apparátusa nem megfelelően foglalkozott a vízügyi dolgozók problémáival; ma azonban az apparátus minden dolgozója szívügyének tekinti a vízügyi szolgálat problémáinak mielőbbi eredményes megoldását. Szakszervezetünk elnöksége, egyrészt a Főigazgatósággal kialakult jó együttműködés kapcsán, másrészt a Vízügyi Szakosztálytól időrőlidőre kapott tájékoztatás alapján állandóan ismeretében van a Vízügyi Szolgálat gazdasági feladatainak, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek. 1959-ben felmerült és fontossági sorrendbe állítottuk a vízügyi szolgálat területén fennálló és megoldásra váró gazdasági, szociális és munkásellátási feladatokat és elnökségünk határozata alapján azok nagyrészét a Főigazgatósággal együttműködve megoldottuk. Hogy csak a jelentősebbeket említsem: közös előterjesztésünk alapján lehetővé vált 1960-ról a VÍZIG-ek műszaki dolgozóinak premizálása. A szolgálat .mintegy 1070 gát- és csatornaőre ingyenes formaruha juttatásban részesül. Erőfeszítéseket tettünk a gát- és csatornaőrök háztáji földjuttatásának rendezése, valamint a dolgozók meleg étellel való ellátása érdekében. Rendeztük a dolgozók munkahely megközelítési (km pénz) kérdését és ami a legjelentősebb ez év május 1-vel rendeződött a VÍZIG-ek állandó főfoglalkozású dolgozóinak fizetése. Ezt a munkát az érintett szervek szakszervezeti alapszerveinkkel együttműködve, úgyszólván közmegelégedésre végezték el. Létrehoztuk a szolgálat gazdasági szervezete felépítésének megfelelően a szakszervezeti felépítést is, amely szerint a szakaszmérnökségeken a gazdasági vezető jogköréhez hasonlóan egy párhuzamosan működő Munkahelyi Bizottságot szerveztünk, valamint életre hívtuk az Egyeztető Bizottságokat is, a közel
