Vízgazdálkodás, 1962 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1962-12-01 / 4. szám
Útban az öntözési program megvalósítása felé írta: D r. Gergely István az MSZMP Központi Bizottsága Mezőgazdasági Osztályának munkatársa Az MSZMP VII. kongresszusa népgazdaságunk egészséges továbbfejlődése érdekében célul tűzte ki a mezőgazdasági termelés jelentős növelését. A Központi Bizottság 1961. november 17-i ülésének határozata ismételten aláhúzta: „Népgazdaságunk és társadalmunk továbbfejlesztésének kulcskérdése jelenleg a mezőgazdasági termelés gyorsütemű fejlesztése, a termelőszövetkezetek megszilárdítása.” (A kommunizmus építőinek kongresszusa. Kossuth Könyvkiadó 1961. 494 old.) Az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelveiben a következőképpen van megfogalmazva: „Gazdasági előrehaladásunk sarkalatos kérdése a mezőgazdasági termelés gyorsütemű fejlesztése.” (A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Kongresszusi Irányelvei. Kossuth Könyvkiadó, 1962. 25. old.) Ennek megfelelően a második ötéves terv időszakában a mezőgazdaság össztermelését — a megelőző öt év átlagához képest — 22—-23%kal kell növelni. A mezőgazdasági termények és termékek felvásárlása pedig 1965-ben mintegy 55%-kal haladja meg az 1960 évit. A mezőgazdasági termelés és felvásárlás ilyen gyorsütemű fejlődése biztosítja a lakosság megfelelő élelmiszerellátását, az ipar növekvő mezőgazdasági nyersanyagszükségletének kielégítését és mezőgazdasági exportunk fejlesztését. A tervidőszakban lényeges előrehaladást kell elérnünk a mezőgazdasági munka termelékenységének emelése és a termelési költségek csökkentése terén is. Az ötéves tervben meghatározott feladatok teljesítése új korszakot nyit meg mezőgazdaságunk történetében. Terveink megvalósítását e. sősorban az teszi lehetővé, hogy lényegében befejeződött a mezőgazdaság szocialista átalakítása. Az új korszak kibontakozásában emellett nagy szerepe van a mezőgazdaság technikai fejlődésének, a termelés korszerű, tudományos alapokra helyezésének, az élenjáró termelési módszerek gyors elterjesztésének és nem utolsó sorban a mezőgazdasági dolgozók politikai és szakmai ismeretei szakadatlan bővítésének. Szocialista mezőgazdasági nagyüzemeink létrejötte tág teret és lehetőséget nyitott mezőgazdaságunk gyorsütemű fejlődése és parasztságunk eddig nem ismert mértékű felemelkedése előtt. Nagyüzemeink — állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink — máris több, jobb és olcsóbb árut állítanak elő, mint a kisparaszti gazdaságok tudtak. Ötéves tervünk teljesítése érdekében elsősorban az alábbi fő feladatokra kell erőinket összpontosítani: 1. Véglegesen meg kell oldani — hazai termelésből — a kenyérgabona ellátást. 2. Növekvő állatállományunk számára szilárd takarmányalapot kell teremteni, beleértve a növényi fehérje szükséges kielégítését is. 3. Gyors ütemben kell növelni a hústermelést, különösen a sertés és a baromfihús termelését. 4. Korszerű nagyüzemi telepítésekkel kell megalapozni a szőlő- és gyümölcstermelés nagyarányú fellendítését. 5. Alapvető feladat a termelőszövetkezetek megszilárdítása, különösképpen a gyengék gazdálkodásának megjavítása. * ^ * A mezőgazdasági termelés fejlesztésének feladatait csak úgy tudjuk teljesíteni, ha felkutatjuk és széles körben alkalmazzuk azokat az eszközöket, lehetőségeket és módszereket, amelyek a termelés ilyen nagyarányú növelését biztosítják. Ilyen eszköz a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez az öntözés is, helyesebben az okszerű mezőgazdasági vízgazdálkodás. A mezőgazdaság szocialista átszervezése után a mezőgazdasági termelés gyorsütemű növelésének biztosítása tehát a vízgazdálkodással szemben is nagy követelményeket támaszt, mind a vízhasznosítás, mind pedig a vízrendezés területén. A korszerű mezőgazdasági nagyüzemben ugyanis az öntözésnek a nagyobb és biztonságosabb termelésben jelentkező haszna különösen megmutatkozik, ahol éppen úgy mint a gépesítés, vagy más termelőeszköz, az öntözés is sokkal nagyobb hatékonysággal érvényesül, mint a kis gazdaságokban. Az öntözés ugyanis olyan belterjes mezőgazdasági kultúrát igényel, ahol a termés növelése érdekében minden más agrotechnikai eljárást is alkalmaznak, újabb területek termelésbe vonására lehetőség már nincs, s így az egységnyi területre jutó termés mennyiségét szükséges fokozni. Mezőgazdaságunk fejlődésében éppen ez a korszak alakult ki. Ennek következtében kezdődött el a második ötéves terv időszakára szóló öntözési program, melynek alapján folyama